Page 151 [151]
OCR
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Ahogyan a fenti példából is látszik, a szocialista országok és Mongólia külkapcsolatait, gazdasági együttműködéseit az 1950-es évek második felétől a gazdasági, pénzügyi, technikai és technológiai együttműködések határozták meg. Ezek a mongol gazdasági adottságokhoz alkalmazkodva elsősorban az állattenyésztés, a könnyűipari együttműködések, a ruhaipari és textiltermékek gyártását elősegítő kapcsolatok voltak. Csehszlovákiával, Bulgáriával, a Német Demokratikus Köztársasággal élelmiszer- és konzervipari együttműködések jöttek létre, Csehszlovákia és Lengyelország az építőipari fejlesztésekből vette ki a részét." A KGST-országok közötti munkamegosztás alapján dolgozták ki a kétoldalú bilaterális együttműködéseket.5? Mongólia ,nyugati" kapcsolatai Az ENSZ-csatlakozás lehetővé tette, hogy a Mongol Népköztársaság szélesítse nemzetközi kapcsolatait, és immár a szocialista szövetségi rendszer tagjain kívül, más országokkal is kialakíthasson diplomáciai együttműködéseket. 1963ban Nagy-Britanniával, Ausztriával, Finnországgal, egy évvel később Svájccal és Svédországgal kezdődtek meg a kétoldalú kapcsolatok. 1965-ben Franciaország, 1967-ben Görögország, egy évre rá Norvégia és Dánia következett, és az évtized vége előtt Törökország is az együttműködő partnerek közé került." A következő évtized hozta meg a mongol-japán diplomáciai együttműködés időszakát. Mindkét ország korábban is nyitott volt a kétoldalú kapcsolatok kialakítására, de ezt a politikai környezet nem tette lehetővé. Mongólia a Szovjetunió szövetségeseként 1945-ben, a második világháború lezárása előtt hadba lépett Japánnal szemben, és a diplomáciai kapcsolatok újraindításához a szovjet-japán viszony enyhülésére is szükség volt. A kétoldalú kapcsolatok felvételéről szóló egyezmény végül 1972. február 24-én jött létre a Mongol Népköztársaság és Japán között. Az 1970-es évek egyébként is meghatározó korszakot jelentettek a mongol külpolitika történetében. A Tsedenbal vezette kormányzat ekkortól törekedett a mongol önállóság szovjet szövetségi rendszeren kívüli elismertetésére, amihez fontos volt az egyre erősödő gazdasággal rendelkező Japán támogatása is. A diplomáciai kapcsolatok létrehozásával Mongólia politikai, gazdasági, diplomáciai együttműködéseket tudott kialakítani Ázsia és a világ más fontos gazdasági szereplőivel is, ami a mongol szuverenitás fontos feltétele volt már ekkor is. Ez a gondolat később is a mongol külpolitika fontos iránymutatója lett, és a két szomszédos nagyhatalmon túli diplomáciai kapcsolatok kialakításának szükségessége, végül a rendszerváltás után vált doktrinává a mongol külügyi gondolkodásban. A diplomáciai együttműködés kialakítása Japánnal meghatározó lépés volt, bizonyos tekintetben unikális is, hiszen nem követte a nyugati szövetségi rend551 VEROFEEV — STANEK 2021. 552 OcHIR 2004/5. kotet: 280. 553 OcHIR 2004/5. kotet: 283. 149
