Seite 149 [149]
OCR
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN A geofizikai felmérések és a bányaipari együttműködés eredménye lett az a megállapodás, amit 1984-ben írtak alá a Tsagaan Davaa lelőhelyen talált volfrámvagyon kiaknázására.""" A közös vállalat sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A bánya létrejött, magyar-mongol közös tulajdonba is került, de a kitermelést nem sikerült hosszú távon fenntartani. Az 1990-es rendszerváltás után a magyar fél érdekeltségei felszámolása mellett döntött, amit a mongol partner igyekezett elkerülni. A magyar döntés a volfrám világpiaci árának csökkenése idején jónak tűnhetett, de látva a piacgazdaság óta indult mongóliai bányászati befektetéseket, illetve azok jövedelmezőségének mértékét, ez ma már kissé más színben tűnik fel. 29. kép Kádár János és J. Sambuu miniszterelnök (1966, Ulänbätor. Forrás: Mongol Tudományos Akadémia, Történettudományi és Néprajzi Intézet.) Magyar beruházások - a mérnöki munka és a geofizikai kutatások mellett - jellemzően a mongol gazdaság húzóágazatánaktekinthető és történelmi hagyományokon alapuló állattenyésztéssel kapcsolatban valósultak meg. A geofizikai felmérésekkel párhuzamosan - sőt azokatjóval megis előzve — a magyar vízkutató expedíciók és a vízügyi területen dolgozó mérnökök munkája volt még kiemelkedő. A vízkutatás elsősorban Mongólia felszíni vizekben szegény területein jelentette az állattenyésztés elengedhetetlen feltételét. A mongóliai vízkutató expedíciót az Országos Földtani és Kutató Vállalat, a Magyar Állami Földtani Intézet és az ELGI munkatársaiból szervezték, a mongol partner a Mezőgazdasági Minisztérium, később, az 1960-as évektől a Vízügyi Tervező-Kutató Intézet lett. A magyar mérnökök a felmérések megkezdésétől évente végeztek kutatótevékenységet. Munkájuknak köszönhetően több száz - 1970-ig 422 - kutat létesítettek, " jellemzően Mongólia rendszeresen 544 Külgazdasági és Külügyminisztérium Archívuma, MONG-041/0/A. 545 https://mongolia.gportal.hu/ (utolsó megtekintés: 2022. 06. 18.) 147
