Oldal 133 [133]
OCR
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN ugyan névleg megőrizte hatalmát, de pozíciója érezhetően meggyengült. Brezsnyev 1982-es halála, és közvetlen utódainak rövid regnálása már Tsedenbal hatalmának végóráival esett egybe. A SZOCIALISTA MONGÓLIA: TÁRSADALOM, GAZDASÁG, KULTÚRA A mongol forradalom győzelme után az 1920-as évektől kezdődően egy markáns, felülről irányított és a szovjetek által ellenőrzött folyamat indult el, amelynek célja a mongol társadalom tervszerű és tudatos átalakítása volt. A bolsevik ideológia jegyében megkezdték a régi kiváltságos rétegek háttérbe szorítását — valójában inkább elpusztítását —, és ezzel párhuzamosan egy új társadalmi szerkezet kialakítását egy sajátos, tudatosan épített és strukturált új vezető elit irányítása alatt. Ez az elit pedig kizárólagosan ahhoz a Mongol Népi Forradalmi Párthoz kötődött, amely az új politikai elvekhez igazodva, az alkotmányban is rögzített módon vált az egyetlen politikai párttá Mongóliában. 1924-ig, a mongol főláma haláláig az újkormányzat csak apró lépésekben haladhatott, hiszen 1921-ben még maguk a forradalmárok is céljaik között emlegették a vallás — és vezetőjének — védelmét, nem fordulhattak azonnal teljes erejükkel a korábbi rendszer ellen. A mongol buddhizmus vezetője, illetve az általa képviselt kolostori hierarchia ekkor — mint erről korábban már szó esett — még komoly ellensúlyt jelentett a bolsevik törekvésekkel szemben. Nem elsősorban azért, mert 1911-1919 között a bogd gegeen világi uralkodóként vezette az országot, sokkal inkább a korábbi évszázadok hagyományain alapuló tekintélye miatt. Az 1920-as évek közepén, utolsó harmadábana jelentős adminisztratív, kormányzati pozíciók közül többet még lámák, vagy korábbi világi előkelők birtokoltak. A mandzsu korban a mongol terület khoshuu-it a születési előjogokkal rendelkező taijok vezették, "5 ők voltak a világi előkelő réteg reprezentánsai, akiket a bolsevik propaganda akhar (, fekete") feudal jelzővel bélyegzett meg. A kolostori hierarchia képviselői, a vezető lámáklettek a shar ( sárga") feudal csoport tagjai, és az 1930-as évek elejétől e két csoport vált az új rendszer első számú célpontjává. Abogd gegeen 1924 májusában bekövetkezett halálával a lámák és a , régi rend" képviselői elvesztették a korábbi korszak emblematikus vezetőjét, az Ikh Sav’ tertilet — a mongol buddhizmus egyetlen közigazgatási egységbe szerveződő területe — pedig az urát. Az új alkotmány elfogadásával, illetve a Mongol Népköztársaság kikiáltásával, kezdetét vehette az a program, amely bizonyos tekintetben egyedülálló a század közepére létrejött szovjet szövetségi rendszeren belül is. 505 Ahogyan Atwood fogalmaz, a ,születési arisztokrácia", azaz Dzsingisz kán leszármazottai számítottak a ,mongol nemzet? teljes jogú tagjainak. Az alávetetteknek elméletben nem is lehetett közös származása az előkelőkkel, így ők kiszorultak e fogalmi körből. Arwoop 2004: 507. 131
