Seite 121 [121]
OCR
A FORRADALOMTÓL A FÜGGETLENSÉG ELISMERTETÉSÉIG 8. kongresszus által létrehozott Kis Hural" elnöksége 1940 nyarán bevezette a 8 órás munkanapot - a 6 órás helyett —, ésaz MNEP Központi Bizottsága a gazdaság fejlesztése érdekében adoptálta az egyéves tervek rendszerét. A gazdaság és az állam feletti irányítás megszilárdítása kapcsán, egyrészt folytatódott a párt által irányított országos, megyei és járási szintű adminisztráció kiépítése, illetve átalakítása, másrészt a párt társadalmi bázisának megerősítése is. Az új adórendszer bevezetésével kedvezni kívántak a rosszabb anyagi körülmények között élő pásztoroknak, míg a magasabb jövedelemmel rendelkezők adóit tovább növelték. Folytatódott a kollektivizálás, nemcsak a mezőgazdaságban, de a kézműiparbanis.!$ Egyúttal jelentős célként tekintettek az állatállomány létszámának növelésére is, ami alapvető fontosságú volt az ekkor még jellemzően hagyományos nomád állattenyésztést és életmódot folytató mongol lakosság számára. Annak ellenére, hogy 1939 után a mongol területeken nem folytak közvetlenül a második világháborúval összekapcsolható hadmozdulatok, a világégés kibontakozása jelentősen befolyásolta a mongol gazdaság és állami irányítás átalakításának folyamatátis. Az 1941-1945 közötti időszakban a Mongol Népköztársaság gyakorlatilag a Szovjetunió hátországaként működött, amelynek során legfőbb feladata elsősorban a mezőgazdasági termékekből való utánpótlás előállítása volt. A természeti környezet által meghatározott feltételek miatt kialakult nomád gazdálkodás következtében, a Szovjetuniónak a második világháború idején nyújtott segítség jelentős része főként állati eredetű termékek (hús, gyapjú, bőr) szállításán keresztül valósult meg. Az állatállomány növekedésének köszönhetően az állati eredetű nyersanyagok és termékek gyártása is folyamatosan nőtt. 1941-ben a nyers gyapjú értéke az öt évvel korábbi termelés 2,3-szerese lett, és hasonló mértékű növekedés volt megfigyelhető a tej és a feldolgozott tejtermékek esetében is." A tervgazdálkodásra jellemző módon e termékek előállítását kampányszerűen szervezték. Jó példa erre az 1940-ben indított a , gyapjú az új arany" szlogennel fémjelzett állami kampány," továbbá a központi gazdaságélénkítő intézkedések, illetve az MNEP Központi Bizottsága és a Minisztertanács által felügyelt egyéb gazdaságösztönző rendelkezések, vagy az épp ezek kapcsán bevezetett új állami kitüntetések, elismerések — példáulaz aldart malchin (, kiváló állattenyésztő") cím — is.166 Egyúttal az állam kontrollálni igyekezett a termékek árát is, ennek kapcsán pedig határozott előnyben részesítette a kollektivizálás során létrejött szövetkezeteket a mégitt-ott meglévő önálló termelőkkel szemben. Az állam fix áron vásárolta meg az állati eredetű termékeket, amelyekért a szövetkezetek magasabb árat kaphattak, mint a magántermelők. Az állam a földhasználat 1942-es szabályozásával 4162 OCHIR 2004/5. kötet: 227. 16 A kézművesipari szövetkezetek száma az 1934-es 23-ról 1940-re 152-re emelkedett. MoRoZOVA 2009: 106. 464 OcHIR 2004/5. kötet: 229. 165 MOROZOVA 2009: 106. 466 ZAANKHÜÜ - ALTANTESTESEG 2014: 353-355. 119
