OCR
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG báró Roman Fjodorovics Ungern von Sternberg (1886-1921) játékszerévé vált. Ezzel teljesen kicsúszott a bogd és a hozzá hű támogatói kezéből az irányítás, s 1921-ben az Ungern-érát felváltó bolsevik támogatottságú rendszerrel szemben már képtelenek voltak érdekeik védelmére. A bogd elődeihez hasonlóan támogatta az oktatást, a mongol nyelvű irodalom fejlesztése érdekében a fordítóiskolákat is. Számos tibeti, kínai és mandzsu nyelvű könyvetis lefordítottak, és ezeknek csak egy része volt kifejezetten buddhista mű, a korszakról született mongol összefoglaló történeti műveket is említenek." Akárcsak elődei, ő maga is hozzájárult amongol irodalmi munkák gyarapításához, vallási és történeti útmutatásait, , intelmeit" rendszeresen papírra vetette." Az egyházi oktatás, a fordítóiskolák, datsanok (kolostoriskolák) támogatása mellett, komoly figyelmet fordított a világi oktatás fejlesztésére is. Ez a tevékenysége a 19-20. század fordulóján részben a kínaiak terveivel is összhangban állt. A Oing-kormányzat által kiadott , Új kormányzati elképzelések" — számos Mongólia és a mongol lakosság számára negatív hatású intézkedése mellett — egy maradéktalanul az ország javára szolgáló célkitűzést is tartalmazott. Ez az oktatás fejlesztése volt, melyet a főláma mellett számos mongol előkelő is támogatott, sőt 1908-ban, egy, a mongol fővárosban tevékenykedő hivatalnokok által az uralkodónak írt levélben kifejezetten kért is." Az első világi iskolát még 1898-ban állami költségen alapították, melyben mandzsu nyelvet és írást oktattak a diákoknak. 1909-ben egy a fővárosban alapított világi iskola építésére a bogd saját kincstárából ismét 100 000 lan ezüstöt adományozott, s később hasonló összeggel támogatta az építkezés folytatását is. Bár a világi oktatás fejlesztése mindenképpen jelentős lépésnek számít, ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy ezek az iskolák általában a kínai és mandzsu nyelv elsajátítását voltak hivatva elősegíteni, így — ha burkolt formában is, de — inkább szolgálták a dinasztia, mint a mongolok érdekeit. Ugyanakkor ezek az apró lépések nem változtattak azon az alapvető tényen, hogy a mongol lakosság jelentős része nem volt azoknak az ismereteknek a birtokában, amelyeklehetővé tették volna az államéletben, a hivatalos iratokban és törvényekben való eligazodást, lévén azok jelentős része mandzsu, illetve kínai nyelven és írással született. A hivatalos iratok, valamint a mongol intézményeknek, hivatalnokoknak és alattvalóknak küldött parancsok háromnyelvűek voltak ugyan, de ez keveset segített. A tényekhez tartozik, hogy az 1921-es forradalom előtt, amongol társadalomban az írni-olvasni tudók száma nem haladta meg a 1096-ot, " az iskolai képzés alapvetően a buddhista oktatást jelentette, a , műveltség" jellemzően a lámák 25 JAMSRANJAV 1998: 41-48. *4 Ezen forditasainak, elemzéseinek egy részét mar publikaltak. SARKOzI 1992. A kényvben közölt bibliográfia pontos áttekintést nyújt a témával foglalkozó, 1992 előtt megjelent szakirodalomról. Szerencsére a 8. bogd gegeen intelmeinek nagy része mind a mai napig fennmaradt, a mongol központi könyvtár gyűjteményében hozzáférhető. Emellett a világ számos jelentős mongolisztikai gyűjteményében is megtalálható. 25 Mongol Állami Levéltár. 1. fond. HN-1708, 227-229. 76 BATCHULUUN — KHULAAN 2006: 4. 60