Oldal 59 [59]
OCR
MONGÓLIA A 20. SZÁZAD ELEJÉN kötelességüket, nem vettek részt a bogd kíséretében. """ Végül hosszú utazás után, 1875. október 3-án érkeztek meg Urgába,"" ahol beiktatták pozíciójába agyermek bogd gegeent. A szertartás alatt átnyújtották neki a mongol történeti hagyomány szerint a hatalom jelképének számító pecsétet, melyre mandzsu, mongol és tibeti nyelven a következő szöveget vésték: , Parancs által kinevezett, a vallást felvirágoztató, élőlényeket boldogító jauzandamba láma pecsétje", valamint megkapta a beiktatását kinyilvánító , arany okiratot"? is. A hagyományos procedúra nem zajlott zökkenőmentesen, amiben szerepet játszott, hogy a mandzsu uralkodó épp abban az évben halt meg. Tonghzi császártól már 1872-ben jogot kapott a hagyományos sárga gyaloghintó használatára, és az egyházfő hatalmát hagyományosan jelképező aranypecsétet is megkapta egy 1874. 12. hónap hetedikén kelt parancs értelmében, de az ezzel együtt adományozott kitüntetést már csak 1875-ben, az új mandzsu császár, Guangxu (uralk. 1871. augusztus 14.-1908. november 14.) rendelkezése alapján vehette át. Miután családjával együtt a mongol fővárosba érkezett és megkapta beavatását, a mongol buddhizmusban egyedülálló módon?" hatalmas birtokok ura lett, de nem élhette tovább a négyéves gyerekek szokásos életét. Játszania alig volt szabad, ideje nagy részét a folyamatos tanulás tette ki, hiszen nem csak a buddhista tant kellett megismernie és a tisztségével járó kötelezettségeit elvégeznie, de tibeti lévén a mongol nyelvet is meg kellett tanulnia." Emellett az őt megelőző hét újjászületés által örökül hagyott történeti hagyomány, szokásjog, a buddhista szertartásrend minden elemét pontosan ismernie kellett, el kellett sajátítania annak érdekében, hogy betölthesse hivatalát. A folyamatos tanulás mellett természetesen ellátta szerzetesi, vallási kötelességeit is. Bár világi, politikai kérdésekben a mandzsu udvar korlátozni akarta a főlámát, a Mongólián belül a legnagyobb tekintélynek örvendő - és az egyik leghatalmasabb vagyonnal rendelkező - tisztség képviselője, számos kérdésben a mongolok vezetőjeként foglalt állást már 1911-et megelőzően is. A tibeti születésű mongol főlámákkal kapcsolatos bizalmatlanság a legutóbbi időkig, még a rendszerváltás után működött kilencedik megtestesüléssel szemben is megfigyelhető volt. Bármennyireis fontos Tibet amongol buddhizmus történetében, mindigis amongol hagyomány megcsúfolását jelentette, hogy ,idegen" területen, s nem Mongóliában született újjá a mongol buddhista egyház vezetője. Az 1991-ben megnevezett kilencedik megtestesülést is sajátos légkör vette körül. A buddhista mongolok közül sokan nem tekintették legitimnek, amiben az is közrejátszhatott, hogy Őt nem a hagyományos körülmények között iktatták be. Ebben természetesen az akkori politikai helyzet is jelentős szerepet játszott. SZILÁGYI 2010a: 119-131. A források adatai közöttitt egyéves eltérés mutatkozik. Egyes források 1874. 10. hó 13. napját jelölik az érkezés dátumaként. Az eltérések véleményem szerint a valódi megérkezés és a beiktatás időpontjának összecseréléséből adódnak. SZILÁGYI 2004: 29. Teljes mongol nyelvű szövegét lásd: JAMSRANJAv 1998: 11-12. Abogd volta mongol buddhista hierarchia egyetlen tagja, aki magántulajdonnal rendelkezett. Mongol nyelvtanára, Badamdorj nagyon jó véleménnyel volt tanítványáról: , A mongol nyelvben igen jó, bár a tibetiben nem megfelelő." DAMDINSÜREN 1959: 9. 57
