Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000109/0000

Kánságtól a köztársaságig. Mongólia története a mandzsu kortól a 21. századig

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Auteur
Szilágyi Zsolt
Title (EN)
From the Khanate to the Republic. The History of Mongolia from the Manchu Period to the 21st Century
Field of science
Társadalom-, gazdaság-, kultúra- és politikatörténet / Social, economic, cultural and political history (12986)
Type of publication
monográfia
022_000109/0039
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 40 [40]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000109/0039

OCR

KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG után szinte azonnal megkezdődött a mandzsúriai orosz haderő fejlesztése." Ezt a célt szolgálta a mandzsúriai vasútvonal teljes átadása a rendes forgalomnak 1903 júliusában. A rendkívül ingatag kínai belpolitikai helyzet és a sorozatos katonai kudarcok következtében a cári vezetés kénytelen volt olyan területek után nézni, ahol viszonylag kis áldozatok árán juthat területi kárpótláshoz. Ezt a lehetőséget nyújtotta Mongólia, amely egyre gyengébb szálakkal kapcsolódott a mandzsu Kínához. A cári orosz vezetés a japánoktól elszenvedett vereségek után, befolyása növelését Mongóliában elsősorban nem fegyverrel, hanem gazdasági eszközökkel próbálta elérni. A mongol piac azonban nem volt szabad. Azitt gyakorlatilag monopol helyzetben lévő kínai kereskedők évszázadok óta jelen voltak, és akormányzatis erőfeszítéseket tett az orosz áruk behozatalának megakadályozása érdekében. A 20. század elején kb. 500 kínai vállalkozó működött Mongóliában - csak magában a fővárosban, Urgában nagyjából 160-an voltak -, így az orosz kereskedelmi mérleg passzív volt, gyakorlatilag csak a mongol kivitel volt számottevő." Az Oroszországba irányuló mongóliai nyersanyagkivitel viszont a század első éveiben óriási mértékben megnőtt. A kapcsolatok további bővítését a kínai nagytőkések minden eszközzel megpróbálták megakadályozni, de viszonylag kevés sikert értek el. Ahogy fentebb már utaltunk rá, Oroszország a japánokkal szembeni háború lezárása után két évvel, 1907-ben titkos szerződést írt alá egykori ellenfelével, amelyben viszonyuk további rendezése érdekében megállapodtak a belső-ázsiai érdekszféráikról. Ennek értelmében Külső-Mongólia"" az orosz befolyási övezethez tartozott, Belső-Mongóliát"" pedig - Japán kínai hódításainak és további terveinek megfelelően - a japán érdekszférához tartozónak tekintették. Ez a szerződés az orosz-japán ellenségeskedést hosszú időre lezárta és lehetővé tette viszonyuk normalizálását. Így minden akadály elhárult az elől, hogy a két ország egy szövetségi rendszer tagjaként vegyen részt az első világháborúban. A japánok sikeres terjeszkedése, és jelenlétük a mongolokkal határos területeken azonban azzal fenyegetett, hogy a mandzsu hatalmat esetleg a japán követi majd. A fentiek gyakorlatilag egyenes következménye, hogy amikor a kialakult — meglehetősen zavaros -— politikai helyzetben végre eljött a pillanat, hogy a mongolok kivívhassák függetlenségüket, a kínai hatalom elleni harcukhoz Oroszország segítségét kérték. Mint később látni fogjuk, a mongol vezetés a huszadik század elején tévesen ítélte meg a helyzetet: bár kétségtelen, hogy 1920-1921 előtt orosz 135 A cár 1903 augusztusában E. Alekszejev admirálist nevezte ki a mandzsúriai orosz területek teljhatalmú kormányzójává. A mongol kivitel - az orosz import - elsősorban élőállatból és egyéb állati eredetű nyersanyagokból állt. A mai Mongólia területének jelölésére az Ar Mongol Uls (Külső-Mongólia) meghatározást használja a mongol nyelvű szakirodalom. Nagyjából a mai kínai Belső-Mongol Autonóm Terület, melyet 1947-ben hoztak létre mai formájában. A Góbi sivatagtól északra és délre elhelyezkedő mongolterületeknek a történeti hagyományban meghonosodott megjelölése, és a kínai elnevezésükre utal. 136 137 138 38

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1867 px
Hauteur de l'image
2671 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
1.31 MB
Lien permanent vers jpg
022_000109/0039.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000109/0039.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu