Oldal 37 [37]
OCR
VERSENY ÁZSIA ÚJRAFELOSZTÁSÁÉRT A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN kötöttek egy keleti vasútvonal építéséről," ami Mandzsúrián áthaladva Vlagyivosztokig vezetett volna." Emellett az orosz diplomácia a koreai kapcsolatait is a japánok meggyengítésére próbálta kihasználni. Az 1896-ban a japánok ellen kirobbant koreai ellenállásban a császárné ugyan életét vesztette, de partizánharc bontakozott ki a megszállók ellen. Koreai oroszbarát miniszterek egy csoportja az ottani orosz misszió épületébe menekítette a császárt, aki a japánok elleni ellenállásra szólította fel a népet. A cári kormányzat azonban ekkor még nem merészkedett túl messzire. " 1896-ban ajapánokkalkét egyezménytis aláírt a két fél Koreai-félszigeten szerzett , egyenlő jogairól". "A kialakult helyzet azonban egyértelművé tette, hogy az orosz-japán szembenállás háborúval fenyeget, csak a fegyveres konfliktus kitörésének időpontja volt kérdéses. Japán nagyon céltudatosan készült a háborúra, és Oroszország az adott pillanatban - vesztére — felvette a felé dobott kesztyűt. A pillanatnyi status guót ugyan még rögzítették az 1896-ban, Szöulban aláírt orosz-japán szerződéssel, mely kimondta, hogy az addig japán fennhatóság alatt álló Koreában az orosz misszió kisebb jogosítványokat szerzett." A. Ny. Kuropatkin tábornok a következőket mondta: , Az uralkodó grandiózus terveket forgat a fejében. Meg akarja szerezni Oroszországnak Mandzsúriát, hozzá akarja csatolni Koreát. Arra vágyik, hogy Tibetet is hatalmába kerítse." Oroszország a Kínával kötött szerződés"? alapján - melynek tető alá hozásában nagy szerepet játszott a kenőpénz — 25 évre bérbe vette a Liaotung-félszigetet"?" és a koncessziós vasúttársaság jogosultságát kiterjesztette a Port Arthur kikötőig vezető szakaszra is. A vasútépítés ürügyén az orosz diplomácia folyamatosan próbálkozott a mind előnyösebb pozíciók megszerzésével. Az 1900-as év elején újabb politikai vihart kavart, hogy sikeres tárgyalásokat folytattak a koreai kormánnyal a félszigeten létrehozandó orosz kikötő és szénállomás ügyében. Ez súlyosan sértette a japán és "7 A Kínának nyújtott kölcsön fejében az oroszok hozzájutottak a mandzsúriai vasútépítési koncesszióhoz és a beruházáshozlétrehozták a Kelet-Kínai Vasúttársaságot. A koncesszióval együtt a cári kormányzat közvetve a térség igazgatásának jogát is megszerezte, amellyel a háta mögött két évvel később, akaratát Kínára kényszerítve bérbe vette Port Arthur és Talien kikötőjét, és megépítették az ide vezető dél-mandzsúriai vasutat. SALGÓ — BALOGH 1980: 91-92. 18 MARCH 1996: 156; LINCOLN 1994: 244. 1 A korábban már idézett Szergej Vitte, visszaemlékezéseiben egyértelműen a Japánnal való fegyveres konfliktus elkerülése mellett tette le a voksot. , Mély meggyőződésem, hogy ha nem oldjuk meg békés úton, kölcsönös engedményekkel félreértéseinket Japánnal, akkor nem csak a fegyveres összeütközés állandó veszélyével kell szembenéznünk, hanem képtelenek leszünk stabilizálni kapcsolatunkat Kínával is. [...] Ha választani kell két rossz között, a fegyveres konfliktust Japánnal, vagy Korea feladását, akkor én gondolkodás nélkül a másodikat választanám." CSoMA 2010: §7. A szöuli memorandumot és a moszkvai jegyzőkönyvet. BI MARCH 1996: 175-177. 2 HELLER 1996: 579. 45 Lásd fentebb az 1896-os titkos orosz-kínai megállapodást. 74 Dr. SZAMUELY 1962: 316-317. 120 35
