Oldal 27 [27]
OCR
MONGOLOK A PREMODERN KORBAN fennhatóságot és önként csatlakozik az orosz területekhez, számíthat segítségre a mandzsuk ellen. A császár nem késlekedett tiltakozni az orosz udvarnál a korábbi mandzsu- orosz status guo felrúgása miatt, annak ellenére, hogy a javaslat az ojrät felkelő halálával tárgytalanná vált. Azzal a követeléssel fordult a cárikormányhoz, hogy szolgáltassák ki számára Amurszana holttestét." A követelést az oroszok visszautasították, és javasolták a kínaiaknak, hogy egy hivatalos küldöttség győződjön meg a felkelő haláláról Szelenginszkben." A mandzsu császár csakúgy, mint a másik fél, nem volt hajlandó engedni álláspontjából, és betiltotta az orosz-kínai kereskedelmet a kjahtai körzetben, sőt jelentős csapatösszevonásokat hajtott végre a kazak határon. A konfliktus azonban rövidesen megoldódott. A mandzsu császár hamarosan megbizonyosodott arról, hogy az oroszok semmilyen formában sem akarják a lázadó halálát kihasználni a mandzsuk ellen, és 1758 márciusában követei útján meggyőződhetett ellenfele haláláról." A kereskedelmi kapcsolatot ismét felújították, a csapatokat visszarendelték, és a két ország viszonya újra nyugvópontra került. Az ojrátok nem jártak ilyen jól. Amurszana vereségét és menekülését követően az Ojrát Kánság területén tartózkodó kínai csapatok olyan véres megtorlást alkalmaztak a lázadókkal szemben, melyre a mongol területek hódoltatásának idején egyetlen korábbi alkalommal sem volt példa. A korszakkal foglalkozó munkák nem egyeznek a pontos számokat illetően, de a tudósítások alapján nagyjából 200 000 családra becsülik az ojrátok veszteségeit." Ez a szám csak részben jelenti a pogromok közvetlen elszenvedőit. Sokan közvetett módon lettek áldozatai a mandzsu csapatok fosztogatásainak, akik feldúltak minden útjukba eső területet, elhajtották vagy elpusztították az állatállományt, lehetetlenné téve a nomádok számára a túlélést, szinte éhhalálra ítélve őket, mások pedig inkább az orosz területekre menekültek a nélkülözések elől." A mandzsu megtorlás következtében az Ojrát Kánság, illetve Dzsungária területe jórészt elnéptelenedve lett a birodalom része, ezzel — az Oroszország által sikeresen védelmezett burját területek kivételével - gyakorlatilag lezárult a mongoloklakta területek hódoltatása, amelyek a Oingek 1911-es bukásáig a dinasztia fennhatósága alá ”* PERDUE 2005: 288. 75 PERDUE 2005: 288; BERHOLZ 1993: 401. 7° Végiil a mandzsuk kérésének részben engedve Amurszana testet 1762 tavaszän Tobolszkböl Kjahtaba vitték, hogy ott a mandzsu követek megbizonyosodhassanak a felkelő haláláról. Később épp a mandzsuellenes felkelők menekülésének következtében mödositottäk az oroszmandzsu kjahtai szerződés X. pontját, mely a törvényszegőkkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozott. Az új megállapodást 1768. október 18-án írták alá Kjahtában. MARCH 1996: 116. 7 A200 000 család akár 500-600 000 embert is jelenthet. Owen Lattimore véleménye szerint a mandzsuk nagyjából 5096-os népességveszteséget okoztak az Ojrat Kansagnak. 20%-ot meggyilkoltak, további 2096 a rossz körülmények miatt vesztette életét, és nagyjából 1096 hagyhatta el az országot. Ugyanezek a paraméterek Chimitdorzhievnél: 3096 lett a kínaiak áldozata, 4096 halt meg a nélkülözések miatt és 2096 hagyta el az országot. Szerinte 9090-os a népességveszteség. Vö.: LATTIMORE 1950: 195; CHIMITDORZHIEV 1979. 7 Daal 2006: 262. 25
