Oldal 101 [101]
OCR
IV. HINDÍ, HINDU, BOLLYWOOD többször is életveszélyesen megfenyegette a színészeket" és a rendezőt. Egyszer még a forgatásra is betörtek, ahol szétverték és felgyújtották a díszletet, ami jelentősen visszavetette a film készítésének folyamatát. A negatív hatások mellett meg kell említeni, hogy a támadás természetesen reklámnak éppen nem volt rossz, hisz a készülő film rögtön az összes újság címlapjára került. Végül a további kellemetlenségek elkerülése érdekében a filmkészítők kénytelenek voltak különböző változtatásokat eszközölni, például a digitális CGI-technológia használatával utólag eltakarni Padmávatí fedetlen törzsét, hogy jobban megfeleljen a konzervatív öltözködési elképzeléseknek, illetve utólag a rádzspút nők erkölcseire és morális kódexére vonatkozó párbeszédeket helyeztek el a filmben, amelyek egyértelműen , megvédték" a rádzspút hercegnő becsületét (Shandilya 2019: 100). A film kapcsán különösen érdekes megvizsgálni a társadalmi vitát, amelyet kiváltott a hindu-muszlim kapcsolatok és az indiai történelem értelmezésével kapcsolatban. Egyrészt a film bemutatása előtt különböző jobboldali szervezetek tiltakoztak a film ellen, és jellemzően az angol nyelvű urbánus média és elit vette védelmébe a filmet a szólásszabadságra hivatkozva. Azonban a film megtekintése után a helyzet pontosan az ellenkezőjére fordult, tekintve, hogy az elkészült film több szempontból is igencsak regresszív. Az, hogy a muszlimokat sztereotip módon és meglehetősen negatív fényben mutatja be, valamint amellett is érvel, hogy a közösség becsülete függ a nők erkölcsös magaviseletétől, és hogy ennek fényében az özvegyek rituális öngyilkossága erényes és nemes tett, ellentétes azoknak az elveivel, akik egyébként a szólásszabadságra hivatkozva tiltakoztak a film cenzúrázása ellen. A liberális értelmiség tehát a bemutatót követően nagy számban elzárkózott a filmtől, és a BJP ideológiáját kiszolgáló törekvésként tekintenek rá (Shandilya 2019: 107). Különösen nagy port kavart a szati, vagyis az özvegyek rituális öngyilkosságának ábrázolása, amely a film végkifejletében is megjelenik. A szatí a feleség életeken át ívelő hűségének jelképe, amely a mitológia szerint a hindu istenek köréből ered, azonban a mögöttes okokat kutatva a spirituális és vallási magyarázatokon kívül gazdasági okokatis találhatunk: mivel a házasságkötéskor a nők a férj családjához költöztek, és elsődleges feladatuk a férj jólétének biztosítása volt, a férj halálát követően ez fölöslegessé vált, és pusztán eggyel több, keresettel nem rendelkező éhes szájat jelentett. A szatígyakorlat különösen problémás abból a szempontból, hogya nők szerepe az indiai társadalomban egyébként is másodrendű a férfiak után, amelyet megannyi - egyébként betiltott — társadalmi gyakorlat, mint ahozomány követelése, vagy a szelektív, csak lány magzatokat érintő abortusz is súlyosbít. Ez az elsősorban Észak-India különböző területein őshonos gyakorlat már a brit gyarmatosítók számára is elfogadhatatlan volt, és egy újabb szempontotjelentett abban az érvrendszerben, mely szerint az indiaiak , barbár" szokásai szükségessé teszik a nyugati beavatkozást, és egyfajta civilizációs misszióra jogosítják fel a briteket. 56 A rendező Sanjay Leela Bhansalit bántalmazták, majd megfenyegették, hogy lefejezik, a főszerepet alakító Deepika Padukone-t pedig azzal fenyegették meg, hogy levágják az orrát (India Today 2017). 99
