OCR
III. ISTENEK, DÉMONOK ÉS KÍSÉRTETEKA KÉPERNYŐN A hindu mitológia különböző szörnyei és démonai tehát a hagyományos jelentésmezőtől eltávolodva gyakran csupán szimbólum szintjén jelennek meg, a modern műfajiság követelményeinek megfelelve. A csábítás vagy a rettegés így válik kulturálisan relevánssá és a modernitás és kulturális hagyományokhoz való ragaszkodás határmezsgyéjének feltérképezését szolgálja. Az ISTENNŐ, AKIT A FILM TEIT NÉPSZERŰVÉ Amint már a bevezetésben említettük, a filmgyártás indiai megjelenését követően a mitológiai filmek nagyon népszerűek voltak, de a függetlenség elnyerése után a műfaj elveszítette jelentőségét a társadalmi mondanivalót propagáló filmekkel szemben. Többek között ezért érdekes annyira a Jai Santoshi Ma ([Dzsaj Szantösi Má], , Dicsőség Szantósi Anyácskának") című 1975-ös film (rend.: Vijay Sharma), ugyanis ez a mitológiai témájú film nemcsak, hogy nagyon népszerű lett, de egy új vallási kultusz elterjedéséhez is vezetett. Szantósí Má, vagyis az elégedettség istennője korábban egy helyi, regionális istenség volt, azonban a film hatására egész Indiában ismertté és széles körben tiszteltté vált. Maga a film egy alacsony költségvetéssel, ismeretlen színészekkel és filmkészítőkkel készült produkció volt, amely azonban az előzetes elvárásokkal ellentétben roppant népszerű lett a nézők, méghozzá specifikusan a nők körében (Lutgendorf 2002: 11). A film egy úgynevezett vrat kathára, vagyis fogadalmi történetre épül, amely a hinduizmushoz köthető folklór fontos eleme. A különböző, jól meghatározott cél elérését szolgáló vraták, vagyis fogadalmakról szóló történetek, azaz kathák megtalálhatóak mind a szanszkrit vallási hagyomány, mind pedig a vernakuláris vallásos népi irodalom termékei között (Waldley 2003: 631). A vrat kathák tehát általában az adott vrata, vagyis fogadalom eredetét, célját és a cél eléréséhez szükséges böjtök és szertartások pontos végrehajtási módját mesélik el. Szantösi Ma vrat kathájábanis a fogadalom eredetét ismerhetjük meg, mely szerint Szatjavati az ártatlan, egyszerű és istenfélő lány viszontagságos életét változtatja meg Szantósí Má iránt érzett feltétlen odaadása és a megfelelő módon megtartott böjtje. A böjt eredetén túl maga Szantösi Mä származását is tisztázza a kathá, amire már csak azért is szükség volt, mert Szantósí Má alakja kevéssé volt ismert a film készítését megelőzően. A kathából kiderül, hogy ő Ganésa, az elefántfejű isten lánya. Az akadályok elhárítása és az elégedettség biztosítása így tulajdonképpen családi öröksége, hiszen Ganésát is nehézségek esetén szokták segítségül hívni. Szantösi Mähoz bärmilyen kérdésben lehet fordulni, amennyiben a hívő hetente egyszer, péntekenként böjtöl, valamint elkerüli a savanyú ételek fogyasztását és felszolgálását a böjti napokon egészen addig, amíg a kívánsága valóra nem válik. Emellett még egy egyszerű púdzsát is el kell végeznie, amelynek során virágokat, füstölőt, nyers kókuszpálmacukrot és pirított csicseriborsót ajánl fel, valamint egy olajlámpást gyújt Szantósí Má képe előtt. A vágyott cél elérése után pedig egyfajta hálaadási ceremónián kell megvendégelnie nyolc fiút (Lutgendorf 2002: 25). A böjt, 81