OCR
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN a helyiek féltékenységből megölték az ifjú párt, a Nő pedig azóta igyekszik bosszút állni és megszerezni magának azt a vőlegényt, akit kiérdemel. Vicky arra jut, hogy az egyetlen megoldás, ha megkísérli feleségül venni őt, és ezzel elveszi a kedvét attól, hogy új férfiakat próbáljon erőszakkal megszerezni. Az esküvői szertartás során azonban levágja a nő copfját, amitől az elveszíti az erejét, így ideiglenesen megmenti a helyi férfiakat. Annak érdekében, hogy a következő évben is elkerüljék a problémát, a város határában felállítanak egy szobrot a Nőnek, és áldását és védelmét kérik a város lakóira. A film tehát egyrészt kifejezetten szimpatizál a Nővel, és elítéli a vele szemben alkalmazott kegyetlen bánásmódot, másrészt a szörnnyel való brutális leszámolás helyett a megbékítést választja megoldásként. Kulcsfontosságú pillanat, amikor Vicky és barátai ellátogatnak a helyi paphoz, vagyis pandithoz, aki Csandéri krónikáját őrzi, és akitől tudomást szereznek a Nő tragikus történetéről. A pandit erőteljes kritikát fogalmaz meg a város társadalmával és a nők helyzetével kapcsolatban, ugyanis rámutat arra, hogy a képmutató erkölcsök tették tönkre a Nő életét. Prostituáltként egyszerre volt osztályrésze a férfiak állandó vágyakozása és a társadalmi számkivetettség. Azonban míg prostituáltként mindenki számára elérhető volt, addig tolerálta a közösség, azonban amint megpróbált a foglalkozása miatt számára elméletileg elérhetetlen , erkölcsös nő" státuszába lépni, életével kellett fizetnie a szigorú társadalmi normák megszegéséért (Karmakar és Pal 2022:7). A csurail alakja tehát a társadalmi igazságtalanság mementójakéntis értelmezhető, amelyet alátámaszt azis, hogy a csurail ,legyézdje”, avagy „megszeliditöje” szinten egy illegitim kapcsolatból született férfi. Vicky édesanyja szintén prostituált volt, amelyet az egész közösség és édesapja is titkoltak előtte. A prostituált fia tehát kellő érzékenységgel tudott a bosszúálló szellemhez viszonyulni és az egész város figyelmét felhívni az igazságtalanságra. A film társadalmi mondanivalóját emellett tovább erősíti a horrorkomédia műfaja is, ugyanis a humor forrásaként szinten minden esetben a patriarchátus szabályait diktáló férfiak szerencsétlenkedése és félelme jelenik meg. A Nő a film során első áldozatára egy eldugott házban zajló tivornya során csap le. Odabent egy táncosnő szórakoztatja az alkoholgőzös, kizárólag férfiak által látogatott esemény résztvevőit, míg az egyik férfi odakint könnyítve magán lemossa a , holnap" szót a védelmező feliratból. A Nő ezek után már el tudja ragadni, hiszen semmi sem akadályozza meg, hogy belépjen. A nagyon tipikus, toxikus férfiassághoz kapcsolódó viselkedésminta ilyen felhasználása egyrészt humoros benyomást kelt, másrészről pedig kihangsúlyozza a történetnek azt a vonalát, mely szerint a férfiak tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a Nő rettegésben tartsa őket. A város népén általános félelem válik úrrá a Nő fenyegetése kapcsán, és az egyébként önmagukat a teremtés koronáinak tartó férfiak inkább női ruhát húznak, hogy elkerüljék a veszélyt. Ráadásul a Nő által elrabolt férfiak végülruha nélkül kerülnek elő, amely kifejezetten megalázó számukra, a nézők számára pedig vidám pillanatokat szerez (Karmakar és Pal 2022:7). 76