Seite 30 [30]
OCR
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN Szitä mind a Välmiki-fele Rämäjanäban, mind a Rámcsaritmánaszban saját boldogsägät es méltóságát feláldozva alárendelte magát Rámának. Rávana és Ráma versengésében csupán áldozat volt, de hűségét újra meg újra bizonyítania kellett. Az első próbatételen ugyan már akkor átment, amikor önként követte Rámát az erdei száműzetésbe, de Rávana fogságában is mindvégig kitartott férje mellett. Ráma győzelme után ennek ellenére mégis azt várta el Szítától, hogy lépjen tűzbe, és így bizonyítsa a hűségét. Bár a tűzpróbával egyértelműen bizonyította hűségét, nem sokkal később Ráma mégis kételkedni kezdett Szítában. Az uralkodó ekkor úgy döntött, hogy fontosabb számára az, hogy alattvalói szemében megőrizze a méltóságát, mint hogy kiálljon Szítá mellett, és várandós feleségét az erdőbe száműzte. Szítá itt Válmíkinél, a Rámájanát a legenda szerint később lejegyző remeténél talált menedéket saját maga és ikerfiai számára. Sok évvel később Szítá és Ráma később a két fiú kapcsán találkozott újra: Ráma néminemű megbánást tanúsítva arra kérte Szítát, hogy tartson vele Ajódhjába, de Szíta immár önként vállalt egy újabb próbatételt hűségének bizonyítására: édesanyját, a Földet hívta tanúbizonyságul. Mivel Szítá valóban hűséges maradt Rámához, a föld igazat adott neki, megnyílt és örökre elnyelte. Ráma idealizált imázsát ez sem rengette meg, uralkodása hátralevő idejében is az eszményi király példáját testesítette meg népe szemében, és a Szítával szembeni viselkedése nem ejtett csorbát hírnevén. Ez, valamint az eposz többi nőalakját, többek között Rávana nővérét, Súrpanakhát ért méltánytalan bánásmód és ezek társadalmi elfogadottsága jó indikátora a nők indiai társadalomban hagyományosan betöltött szerepének. Nina Paley Sita Sings the Blues című animációs filmje ezt kritizálja feminista nézőpontból. Ugyan Paley nem ter ela Välmiki- es Tulszidäsz-fele törtenettöl, de a hangsulyt a jó és gonosz epikus küzdelme helyett Szítá és Ráma kapcsolati dinamikájának ábrázolására helyezi. A történetnek ez az aspektusa az eposz szöveges változataiban, illetve egyéb mozgóképes feldolgozásaiban a háttérbe szorult a pár isteni természetének és cselekedeteinek kiemeléséhez képest. Az animációs filmben Paley a felek egyenlőtlenségére koncentrál, de azt is hangsúlyozza, hogy az áldozattá váláshoz Szítá döntései vagy azok hiánya is hozzájárultak. Paley kritizálja a Rámájana legelterjedtebb változatainak férfiközpontúságát, és megkérdőjelezi azt az univerzálisan elfogadott igazságot is, hogy Ráma nemcsak az eszményi uralkodót, de az ideális férfit is megtestesíti, ugyanis Paley olvasatában Ráma kifejezetten messze áll az ideális férj szerepétől. Nemcsak a történetmesélés tér el a hagyományosabb feldolgozásoktól, de az animációs film vizuális világa is újszerű. Paley különböző, képi világában és hangulatában is eltérő szálakra bontja a történetet, amelyeket narrátorok és dalbetétek fűznek össze. Az animáció eklektikus jellege és a brikolázs technikája gyakran eredményez a szürrealitásból táplálkozó megdöbbentő és humoros megoldásokat. A párhuzamos képi világok emellett a Rámájana történetiségére is utalnak, hisz a különböző animációs stílusok olyan történeti korszakokhoz köthetők, amelyek során a Rámájana fontos kultúrtörténeti szerepet töltött be. 28
