OCR
II. EPOSZOK A KÉPERNYŐN televíziós csatorna is kénytelen volt reklámok sugárzásával, valamint külső tartalomgyártó cégek bevonásával magasabb nézőszámokat és bevételeket produkálni. Alegnepszerübbnek a valläsos tartalmak bizonyultak (Lutgendorf 1995: 220-221) annak ellenére is, hogy a csatornának elméletileg továbbra is szekuláris tartalmakra kellett volna koncentrálnia. A Ramayana készítésekor tehát annak érdekében, hogy elejét vegyék a kritikáknak, igyekezték a Rámájanát egyes vallásokon túlmutató, általános emberi történetként beállítani. Az érvelés szerint ez nem pusztán egy bizonyos vallás központi istenalakját mutatja be, de azindiai nemzet általános kulturális örökségét alkotja. Ennek alátámasztásaként az epizódok a következő szöveggel indultak: „A Nagy Eposz, a RÁMÁJANA, a végtelen idők kezdetétől világítja meg az emberiség útját. Nem régmúlt idők halott irodalma ez, hanem évezredek óta befolyásolja és formálja az emberek életét, és napjainkban is élő erő az indiai tudatban." Ugyanittis tetten érhető a műsor készítőinek fentebb említett, Rámájanát vallások felé emelő szándéka, mindennek ellentmond azonban, hogy a sorozat képi világa és szimbólumrendszere egyértelműen a hinduizmus vizuális kultúrájába és hagyományrendszerébe illeszkedik. Bár ez ellenkezett az állami televízió műsorkészítési elveivel, de a gyors népszerűvé váláshoz is hozzájárult, hisz a nézők széles rétegei számára az ismertség érzését nyújtotta a képi világ és szimbólumrendszer, mivel a Rámájana történeteinek fogyasztása egyébként is leggyakrabban vallásos kontextusban történt. A sorozat készítői pedig erre tapintottak rá és innovatív módon ötvözték a jól megszokott elbeszélés- és ábrázolásmódot a modern stúdiótechnika által nyújtott új lehetőségekkel, így hidat képeztek ahagyományos elbeszélésformák és a modern technológia között. Ráma herceget egyértelműen Visnu megtestesüléseként ábrázolták, isteni mivoltához kétség sem férhetett, de egyéb jellemzőket is fellelhetünk a képi és zenei világában, valamint a nyelvezetben, amelyek mind a hindu tradíciókhoz kapcsolták a sorozatot. A szereplők megjelenése és ruházata a hindu istenségeket ábrázoló népszerű naptárművészetre nyúlt vissza, amelyről már a bevezetőben ejtettünk néhány szót. Ugyan a naptárművészet egyéb témákat, mint például hazafias témákat, filmposztereket vagy tájképeket is magába foglalt, de Raja Ravi Varmának [Rádzsá Ravi Varmál, a naptárművészet fontos alakjának fő témái közé az isten- és istennőábrázolások tartoztak. Gyakran és szívesen jelenítette meg a Rámájana és a Mahábhárata eseményeit, amelyek a függetlenségi törekvés idején megteltek gyarmatosítás-ellenes tartalommal is, vagyis komoly szerepet játszottak a nemzetépítésben is (Insaf 2012). 23