Oldal 22 [22]
OCR
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN illetve kasztalapú kritikák közül pedig Mani Ratnam hindí-tamil nyelvű filmjeit, a Raavan/Raavanan ([Rävan/Rävanan], 2010) filmeket tärgyalom. Itt aRämäjana regionális kritikája, és ahosszan tartó Észak-Dél, centrum-periféria ellentét kerül előtérbe. A Ramanand Sagar-féle feldolgozás napjainkban is fennálló egyeduralkodó szerepét pedig az Adipurush ([Ädipurus], „Az elsö ferfi”, 2023, rend.: Om Raut) cimü bollywoodi feldolgozäs megdöbbentö kudarcäval szemleltetem, amelyben már a kötet későbbi részeiben még fontosabbá váló hindutva politikai ereje is szóba kerül. Ezen kívül egyéb, szimbolikus kölcsönzések és adaptációk példáján keresztül mutatom be a Rámájana központi szerepét az indiai kultúrkörben. RÁMÁJANÁK TÉRBEN ÉS IDŐBEN Ramanand Sagar Ramayanája: standardizáció Annak ellenére, hogy a Ramayana filmsorozat 1987-ben került az indiai állami televízió műsorára, a mai napig a valaha volt legnagyobb hatású televíziós műsorként gondolnak rá India-szerte. A sorozat 78 epizódjának műsorideje alatt az egyébként nyüzsgő indiai utcák kiürültek, és az egész nemzet egy emberként nézte atévét. A Ramanand Sagar-féle Ramayana még 2020-ban is az egyik legnépszerűbb tévéműsor volt. Amint 2020 tavaszán kezdetét vette a koronavirus miatti igen szigorú országos lezárás, amely hónapokra otthonába kényszerítette egész Indiát, az állami televízió újra sugározni kezdte a sorozatot. A csatorna nézettségi mutatói azonnal megugrottak és magasak maradtak egészen a sugárzás végéig, utána azonban újra meredeken zuhanásnak indultak, amiből világosan látszik, hogy a sorozat három évtized távolságából sem veszített népszerűségéből (Dutta 2020). De minek tulajdoníthatjuk a sorozat páratlan hatását? Elsőként a Rámájana univerzális, különböző vallási szektákon átívelő relevanciáját szükséges említenünk. A Rámájana, vagyis Ráma herceg utazásainak és tetteinek története India- és világszerte jól ismert, kozmológiai magyarázatot adó, erkölcsi jelentőséggel felruházott metanarratíva. A Rámájana középpontjában Ráma herceg, az ideális uralkodó, és felesége, Szítá, az ideális nő története áll, akik bizonyos Rámájana-verziók szerint valójában Visnu isten és felesége, Laksmí istennő földi megtestesülései voltak. Az észak-indiai Ajódhjá város királyának legidősebb fiaként Ráma herceg gyermekkora óta készült az uralkodói szerepre. Mindenben megfelelt az elvárásoknak, és ő volt a lehető legkiválóbb férfiú mind a harcművészetekben, mind az uralkodás tudományában. Családi ármánykodás következtében Ráma kénytelen volt erdei száműzetésbe vonulni, ahová öccse, Laksmana, valamint hűséges és erényes felesége, Szítá is elkísérték. Miközben Ráma és Laksmana az erdőben éltek, megpillantotta őket Súrpanakhá, és olthatatlan szerelemre gyúlt Ráma iránt. Amikor azonban Ráma elutasította őt azzal, hogy már házas, Súrpanakhá szerelme Szítá elleni gyűlöletté változott. Laskmana büntetésből megcsonkította Súrpanakhát, aki bátyjához, Rávanához sietett. Ráva20
