Oldal 19 [19]
OCR
I. A HINDUIZMUS A 21. SZÁZADBAN A digitális technológia és főleg az internet anonimitása különösen érdekes abból a szempontból, hogy első ránézésre ellentétes előjelű folyamatokatis lehetővé tesz. Egyrészt a radikálisabb vélemények kifejezésének az útjában kevesebb akadály van, és a névtelenség mögé bújó véleményvezéreknek semmiféle következménytől nem kell tartani, amint azt a fentebb említett hindutva-trollok esetében is láthatjuk (Rao 2015: 128). Másrészt ugyanez a névtelenség bizonyos mértékig demokratizálja is a továbbra is szigorú kaszthierarchia és tisztasági-tisztátalansági szabályok dichotómiája alapján működő hinduizmust. Például előfordul, hogy olyan hindu templomok szertartásait közvetítik, vagy olyan szentélyben készült fotókat töltenek fel az internetre, amelyekhez a hozzáférés a valóságban kaszt, nem vagy társadalmi rang alapján korlátozott volna, azonban ezek a feltételek a virtuális térben nem jelennek meg (Scheifinger 2011: 332)." Ugyanakkor tévhit lenne azt gondolni, hogy a hinduizmusban kulcsfontosságú tisztasági-tisztátalansági előírások nyomtalanul eltűntek volna el a technológia változásának nyomán. Purnima Mankekar (1999) és Ursula Rao (2015) is beszámoltak arról, hogy a különböző vallásos tartalmú sorozatok, illetve szertartások nézői különböző rituális tisztító cselekményekkel készülnek fel a megtekintés élményére. Mankekar részletesen leírta, hogy a Rámájana mitológiai sorozat epizódjainak sugárzása előtt sokan olyan rituálékat végeztek, mint a templomi szertartások előtt, például levették a cipőjüket, füstölőt gyújtottak, vagy a női nézők befedték a fejüket. Rao pedig arról írt, hogy az online vallási cselekmények előtt a hívek magát a számítógépet is igyekeztek úgy megtisztítani, hogy bezárták azokat a böngészőablakokat, amelyek nem kapcsolódtak a vallásos tartalomhoz, vagy a ház egy megszentelt sarkában helyezték el a számítógépet (Rao 2015: 133). Jelen kötet tehát ebben a dinamikusan változó környezetben szemléli a hinduizmus és a média kapcsolatát a 21. század fordulóján az indiai társadalom kontextusába ágyazva. A következő fejezet áttekintést nyújt a hinduizmushoz kapcsolódó fő mítoszok és legendák képernyőn való megjelenéséről és azok társadalmi beágyazottságáról és társadalmi hatásairól is. Az első tematikus szakasz a Rámájana- és Mahábhárata-eposzok televíziós és filmes feldolgozásait tárgyalja, illetve kitér ezek politikai felhasználására is. Ezt követően az egyéb, hindu mitológiához kapcsolódó szereplők és történetek mozgóképes feldolgozását járjuk körül, illetve Szantósí Má istennő kapcsán kitérünk a vallásgyakorlat és a filmes reprezentáció kölcsönhatására is, aki a róla szóló film révén vált fontos szereplővé a hindu panteonban. A továbbiakban a politikai hinduizmus médiára gyakorolt 7 Atemplomokbanzajló események digitális közvetítése olyan egészen kézzelfogható változásokhoz is vezethet, mint például a templomi felügyelők személyének megváltozása. Annak ellenére, hogy az 1940-es évek óta elméletileg állami kézben van a templomok vagyonkezelése - amely háttérbe szorította a hagyományosan domináns papi réteget -, egyre nagyobb befolyása van azoknak a fiatalabb generációknak, akik a templomi élő közvetítéseket töltik fel azinternetre, és így képesek legalább részlegesen megszerezni a templomok feletti befolyást, és kiaknázni az ezzel járó bevételi lehetőséget (Rao, 2015: 132). 17
