Page 12 [12]
OCR
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN is fontos kiemelni, hogy Indiában még a muszlim népesség körében is megjelent a kasztrendszer, amely a jelenség vallásos értelmezésével szemben a társadalmi értelmezést támasztja alá (Gáthy 2017: 149). A hinduizmus folyamatosan változva nyerte el mai alakját, ugyanis befogadóképessége és ideológiai rugalmassága révén képes volt az időről időre felbukkanó más vallási irányzatokra és társadalmi jelenségekre reflektálva változni (Brockington 2007: 19). A ma hinduizmusként ismert vallási rendszer egyes elemei már ötezer éve részét képezik az indiai szubkontinens civilizációjának, azonban az idők folyamán jelentőségük gyakran megváltozott, és a vallásgyakorlatban is áthelyeződtek a hangsúlyok. A védikus kor (kb. i. e. 14. sz.) szent szövegei, a Védák, a védikus istenek és a védikus szanszkrit nyelv így manapság márinkább csak ritualisztikus szerepet töltenek be (Smith 2003: 36). Az epikus kor fontos szellemi termékei, a Rámájana és a Mahábhárata, amelyekkel a későbbiekben részletesen foglalkozunk, ezzel szemben a mai napig is élő hagyományt alkotnak. Bár nem a vallásos magaskultúra szanszkrit nyelvű verzióiban, de különböző vernakuláris nyelveken és változatokban a mai napig részét képezik az indiai hétköznapok és ünnepek körforgásának. Hasonlóan meghatározó volt a hinduizmus mai formájának kialakulásának szempontjából a bhakti mozgalom, amely Dél-Indiából kiindulva a 12-18. századra egész India területén elterjedt. A bhakti, vagyis az isten személyének közvetlen, személyes imádata a szúfi iszlám hatásait is magába olvasztva napjainkig a vallásgyakorlat egyik legfontosabb elemét képezi. Amint ez ebből is látható, az indiai kultúrát és a hindu vallásgyakorlatot nagyban befolyásolja a külső kulturális hatäsokkal, mint az iszlámmal és kereszténységgel való találkozás is (Smith 2003: 49). A szinkretikus hindu—muszlim spirituális kultúra a kora újkor eszmetörténetét határozta meg, a gyarmatosítás korában pedig a kereszténység is mély nyomokat hagyott a hinduk önképének alakulásán. Különböző reformmozgalmak alakultak, amelyek a kereszténység tanításaiból inspirációt nyerve igyekeztek változtatni a hinduizmuson is. A 20. század jellemző társadalmi folyamatai, az urbanizáció és a globalizáció a hinduizmus gyakorlatát sem hagyták érintetlenül. A városiasodás többek között befolyásolja a már korábban példaként hozott kasztrendszer működését is. A nagyvárosokban a hinduizmus által érinthetetlennek tartott kasztok tagjait kevesebb diszkrimináció éri, sőt, akülönböző kasztokhoz tartozó emberekis és könnyebben keveredhetnek egymással (Roberts 2015: 242). Emellett az indiai diaszpóra növekedése és fölrajzi terjedése a hinduizmus globalizációját is magával hozta. Az indiai diaszpóra tagjai számára ugyanis gyakran a vallás, és így a hinduizmus jelenti a legkomolyabb kapcsolódási pontot a szülőhazához. A vallásgyakorlás formája az új környezetben gyakran megváltozik a helyi kultúrával kölcsönhatásba lépve, " de ? Ezt az USÁ-ban élő hindu közösség példája is jól mutatja, ahol egy olyan, hindu vallást és indiai kultúrát terjesztő vallásos oktatási rendszert hoztak létre a diaszpórában felcseperedő gyermekek számára, amely Indiában nem különösebben jellemző, azonban az amerikai keresztény közösségek között gyakori (Kurien 2016: 144). 10
