Oldal 149 [149]
OCR
V. KONKLÚZIÓK ÉS KITEKINTÉS: AUTENTIKUS ÉLET AZ INTERNETEN? s 147 fajtáját jelentik mások mellett, hanem az önismeret domináns formáját, amely elnyomja a többit. Ez leginkább a túlzásba vitt használat esetén jellemző, mérsékelt használattal a számszerűsített adatok hasznos kiegészítésekként hozzájárulhatnak az önismeret gazdagodásához. Hasonlóan ehhez, a GPS-es navigáció nem egyszerűen kiágyaz a fizikai környezetből, hanem beágyaz hibrid terekbe és a mindent átfogó szociotechnikai komplexumba, és a fizikai terek iránti érzék gyengülését újfajta érzékek és érzékelések ellenpontozzák. E tendenciák fényében túlzóként és leegyszerűsítőként hat a fokális dolog vagy tevékenység és az eszközök borgmanni szembeállítása, hiszen a modern technikai (IKT-)eszközökkel is lehetséges fokális tevékenységeket folytatni. 2. Autentikus élet az interneten? Mindezek a kérdések még általánosabb szinten is felmerülnek, ahol is azt a formát öltik, hogy vajon lehetséges-e értelmes, , autentikus? életet folytatni az online világban és a digitális médiumokon keresztül. Mindenképp szükségesnek tűnik e probléma körüljárása, mivel a jelenbeli társadalmi lét alapjait érinti. Az online élet autentikusságával kapcsolatos kérdés érdemi tárgyalásához azonban az is szükséges, hogy az autenticitás kritériumai általánosságban is világosak legyenek. Az alábbiakban az ilyen kérdések állnak az előtérben: Mitől válik az emberi lét autentikussá, mit értünk az értelmes élet fogalma alatt? Lehetséges-e autentikus, értelmes emberi letezes az IK T-eszközöket hasznälva az online vilägban, lehetségesek-e autentikus interakciók e szférában? Az „autentikus” és az ,értelmes” jelzők is utalnak rá, hogy e helyen — a korábbi elemzések viszonylagos értéksemlegességével szemben — normatív, értékelő szempontok fognak az előtérbe kerülni.56 Az autenticitásra és értelmességre kérdezni annyit tesz: értelmezni, hogy az internetes interakciók és kapcsolatok alapján ki tudják-e bontani a cselekvők az emberi létezésmódban benne rejlő potenciálokat, vagy épp ellenkezőleg, vannak-e olyan strukturális kényszerek az online szférában, amelyek gátolják, hogy teljes értékű életet élhessenek. A választott nézőpont szükségessé teszi olyan elméleti nézőpontok és szerzők bevonását, amelyek és akik eddig nem vagy csupán részlegesen kerültek tárgyalásra. Az alábbi elemzés sokat merít akommunikatív cselekvés habermasi elméletéből, Heidegger autenticitásra vonatkozó fejtegetéseiből és az autenticitás ki56 Azt is érdemes megemlíteni, hogy az értelem fogalma e kontextusban más jelentéssel bir. Mig eddig az értelem (és az értelemteli jelző) alapvetően a cselekvők belső nézőpontjára, az általuk szándékolt értelemre utalt, addig innentől kezdve az értelmesség fogalma (és az értelmes jelző) az életvitel egészére fog vonatkozni, s ilyenként ugyan nem hagyja el teljesen a cselekvői nézőpontot, de külső — filozófiailag megállapított — kritériumokat is tekintetbe vesz.
