Oldal 144 [144]
OCR
142 : AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA e viszonyok között a saját életünket tesszük nehezebbé (mert például nem jutunk időben oda, ahova kellene, vagy mert túl sok időt vesz igénybe a navigációs képességek elsajátítása). Természetesen a másik véglet is elkerülendő, hiszen a kísérleti kutatások alapján világos, hogy a túlzásba vitt GPS-használat káros hatásokkal jár együtt. Adott azonban a két szélsőség közti józan középút lehetősége. A kvalitatív kutatások rámutattak, hogy a GPS-használatnak léteznek olyan mértékletes módjai, amelyek kevésbé rontják a fizikai terekkel kapcsolatos tájékozódóképességet (például térképeket is tanulmányozni, GPS-es navigációs segítséggel fokozatosan betanulni bizonyos útvonalakat, és utána nem támaszkodni az eszközre, vagy csak bizonyos fontos döntési pontokon bekapcsolni a navigációt stb.)."" Semmilyen kutatás nem kínál azonban kész recepteket, így a késő modern, mélyen mediatizált társadalmakban élő cselekvőknek önmaguknak kell megtalálniuk az egyensúlyt aközött, hogy milyen mértékben kívánnak beágyazódni a GPS-es navigáció hibrid tereibe, és hogy mennyit hajlandóak feláldozni az , offline" navigációs képességeikből. 54 Emellett léteznek olyan alternatív műholdas navigációs rendszerek, applikációk, amelyek nem a bevett módon navigálják a vezetőt/gyalogost (például nagyobb hangsúlyt fektetnek a téri támpontok megjelenítésére, egocentrikus helyett allocentrikus megjelenítést alkalmaznak, 3D hangutasításokkal instruálják a cselekvőt, hogy merre menjen stb.). Ezek a kísérletek szerint képesek enyhíteni a negatív hatásokat vagy egyenesen hozzájárulni a téri képességek fejlődéséhez (Clemenson és mtsai. 2021; Dahmani és Bohbot 2020; Gramann, Hoepner, és Karrer-Gauss 2017).
