Oldal 142 [142]
OCR
140 : AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA szinte teljes jelenléttel a hibrid térben. A gyakorlott GPS-használó vezető vagy gyalogos, ebben a vegyes, materiális-immateriális térben van jelen, ebbe ágyazódik, vonódik be. A különféle elemek újrarendezése által létrejövő hibrid térben tudnak megjelenni a GPS-használat habitualizálása révén azok a mozgásokkal prereflexív szinten egybefonódó új érzékletek és érzékek, amelyek MerleauPontyt és Glezost továbbgondolva felvázolásra kerültek (, kanyarérzékelés", , forgalomérzékelés", , távolba látás", sötétben látás"). Mindezek újfajta tér iránti érzékre, újfajta térbeli ezgagementre utalnak. A GPS-HASZNÁLAT TANULSÁGAI A GPS-használattal foglalkozó kognitivista szemléletű kísérleti kutatások igazolták azt a feltételezést, miszerint a GPS-es navigáció rendszeres és hosszú távú használata rontja a fizikai terekkel kapcsolatos tájékozódóképességet, memóriát és navigációs képességet. A domináns elméleti értelmezés szerint ez a terekhez fűződő viszony meglazulásával, felszínessé válásával, a téri viszonyokból történő kiágyazódással jár együtt. A fejezet arra mutatott rá, hogy ez az értelmezés legfeljebb akkor érvényes, ha a tereket kizárólag a materiális elemeikre redukálva fogjuk fel (bár a kvalitatív kutatások még a fizikai terek összefüggésében is részben cáfolták a kiágyazódás diagnózisát). A kiágyazódás elgondolása ezzel szemben elveszti kézenfekvőségét, ha a tereket a szubjektum nézőpontjából kiindulva komplex viszonyszerű összefüggésekként fogjuk fel, melyek a materiális mellett nem anyagi elemeket is magukban foglalhatnak. Az észlelési folyamatok megértése szempontjából nem elégséges csupán arról beszélni, hogy az , offline" navigációhoz képest miben rosszabb ez a mód, hanem az észlelés belső, testi-érzéki nézőpontját felvéve érdekesebb kérdés az, hogy milyen új észleletekkel jár együtt a GPS-es eszközök használata, s hogy milyen tágabb szociotechnikai összefüggésbe ágyazódnak be a felhasználók. A kiágyazódás gondolati alakzata nem alkalmas e feladatra. Az erre alapozó bevett interpretáció helyett a fejezet a hibrid terekbe való bevonódás értelmezését javasolja. A hibrid terekbe való beágyazódás (a GPS-es navigáció esetében is) nem csupán azzal jár együtt, hogy elszegényesedik az anyagi külvilág érzékelése, hanem - Merleau-Ponty fenomenológiája alapján — együtt jár új érzékek megjelenésével. A hibrid terekhez való kapcsolódás is lehet szoros. A GPS-es navigálási helyzet felhasználói élményének megértésére jóval alkalmasabb Merleau-Pontyféle fenomenológia arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi cselekvő testsémája — bizonyos korlátok között — viszonylag rugalmas, és sok mindent képes belsővé tenni. És ha a cselekvők külső elemeket illesztettek be a testsémájukba, átalakul a perceptuális mezőjük — s épp ezért nem csupán veszteség a technikai eszközök
