Page 110 [110]
OCR
108 : AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA szont minél inkább részt vettek a felhasználók — nemtől függetlenül — a Facebookon olyan interakciókban, melyek célja a társas kapcsolatok építése és fenntartása volt (lájkolás, kommentelés, fotófeltöltés és tartalommegosztás), annál erősebben megjelentek a körükben soványsággal kapcsolatos aggodalmak (Kim és Chock 2015, 236). Kutatásuk érdekes eredménye az is, hogy bár a férfiak esetén számítottak az izmossággal kapcsolatos aggodalmak megjelenésére is, az semmilyen típusú Facebook-használatnál sem jelent meg, aminek lehetséges magyarázatát abban látják, hogy a Facebookon megosztott képek tipikusan nem olyan tartalmúak, amelyek valószínűsíthetően befolyásolnák az izmossággal kapcsolatos aggodalmakkal (Kim és Chock 2015, 236). Tiggemann és Anderberg (2020) férfiak testképével kapcsolatos kutatásaépp azért releváns, mert nem a Facebookot, hanem az Instagramot vizsgálja, amelyet sokkal erősebben áthatja a vizuális logika, hiszen a platform csak fényképek és videók posztolását engedi meg. Kísérletükben fiatal felnőtt férfiakat osztottak három csoportba, és a három csoport tagjainak eltérő típusú fotókat mutattak: férfiak fedetlen, izmos mellkassal, felöltözött férfiak és tájakat ábrázoló képeket. A fotós kísérlet előtt és után a testükkel való elégedettséget mérték fel. Az eredményeik szerint a fedetlen mellkasú, izmos férfiakat ábrázoló fotók megtekintése csökkentette a saját testtel való elégedettséget, míg a ruhás férfiak és a tájképek nézésének nem volt semmilyen hatása. Ezek az eredmények részben hasonlóak a nők eredményeihez, azonban részben különböznek is tőlük, mert a nők esetében a teljes ruházatban lévő nők képeinek nézése is negatív hatással van a testképre. Vagyis a férfiakra ugyan hatással vannak a közösségi médiában megjelenő testábrázolások, azonban nem minden megjelenitéstipusnak van negatív következménye a testképükre ( Tiggemann és Anderberg 2020, 242). A (fiatal) nők esetében is megerősítik a kutatások, hogy az Instagram használata erősebb mértékben rontja a testképet, mint a Facebook. Engeln és szerzőtársai (2020) a Facebook, az Instagram és egy semleges játék hatását hasonlították össze fiatal nőknél, eredményeik szerint a Facebookot és az Instagramot használók többször hasonlították össze a külső megjelenésüket másokéval, mint a játékcsoport (azaz a kontrollcsoport) tagjai, ám a két közössegimedia-platform közül az Instagram-felhasznälök körében volt erőteljesebben jelen e tendencia. Ezenkívül az Instagram-felhasználók szignifikánsan alacsonyabb testképértékelést mutattak, mint a kontrollcsoport tagjai, míg a Facebook használói esetében nem találtak eltérést a kontrollcsoporttól (Engeln és mtsai. 2020). Következtetésük szerint az Instagram károsabb lehet a fiatal nők testképe számára, mint a Facebook. A Twitter kapcsán is releváns énmegjelenítésekről beszélni. E mikroblog különlegessége, hogy szöveges üzeneteket (, tweeteket") lehet közzétenni, legfeljebb 280 karakter terjedelemben (a terjedelmi korlát korábban 140 leütés volt), emellett bárki követhet bárkit (hacsak nem privát fiókról van szó), és az üzenetek
