Seite 109 [109]
OCR
IV. ONLINE VILÁGOK " 107 szenek az ismerősökön belüli csoportok elválasztására. Ez a közönségszeparáció történhet akár úgy, hogy ugyanazon személynek több felhasználói fiókja van (például egy a munkahelyi ismerősöknek, egy pedig a magánkapcsolatai számára), vagy úgy, hogy egy fiókja van, ám az egyes megosztásoknál beállítja, hogy kik láthatják azt. Ezen esetekben is többlet-erőfeszítésekbe kerül a közönségek tartós szétválasztása. A közösségi médiabeli énbemutatások változatosak lehetnek és számos szempontból vizsgálhatók. Így például elemezhető volna, hogy bizonyos csoportok tagjai miként reprezentálják magukat bejegyzéseikkel, megosztásaikkal valamilyen politikai ideológia képviselőiként, ahogyan a társadalmi státusz, a foglalkozás, a szabadidős tevékenységek és más identitáselemek megjelenítése is vizsgálható lenne. Ehelyütt röviden a nemi különbségek megjelenítéséről lesz szó. Tifferet és Vilnai-Yavetz (2014) férfiak és nők facebookos önmegjelenítési különbségeit elemezte a profilfotók és a háttérképek vizsgálatával. Megfigyelésük szerint nincs szignifikáns különbség a két nem között az ismerősök száma, a megadott személyes adatok köre és láthatósága tekintetében, valamint férfiak és nők vonzóvá kívánták tenni magukat az önmegjelenítésük során, de eltérő recepteket követtek, mivel többnyire a hagyományos genderszerepek alapján jártak el. Míg a férfiak profilfotóin a társadalmi státusz megjelenítése, a kültéri tevékenységek álltak az előtérben, és e képeket kevésbé hatották át érzelmi momentumok, addig a nők fotói érzelmileg erősebben expresszívek voltak, gyakrabban töltöttek fel például családi fényképeket ( Tifferet és Vilnai-Yavetz 2014). A férfiakat vizsgálva hasonló eredményre jutott Gültzow és szerzőtársai: a férfitestek instagramos ábrázolásainak kvantitatív tartalomelemzése alapján kiderült, hogy a fotók többségén izmos és vékony férfiak jelenítettek meg, és az ilyen testtípust ábrázoló bejegyzések szignifikánsan több lájkot és kommentet kaptak (Gültzow és mtsai. 2020).5 A goftmani elméletben ugyan nem merül fel kérdésként, ugyanakkor érdemes azt is röviden érinteni, hogy mi történik az énbemutatás másik oldalán, azaz milyen hatással van a közösségi média használata a felhasználókra. Ennek során a saját magunkhoz való viszonyunk legalapvetőbb szintjét érdemes szemügyre venni, testképünket, és hogy a közösségi média milyen hatást gyakorol rá. Kim és Chock (2015) szerint önmagában az, hogy mennyi időt töltenek nők és férfiak a Facebookon, nem döntő a testképükkel összefüggésben, mivel változóként nem jól magyarázza a testtel (és főleg a testtömeggel) kapcsolatos aggodalmakat. Vi56 A Facebookon például létrehozhat a felhasználó különböző csoportokat (osztálytársak, kollégák, családtagok, barátok, üzleti partnerek stb.), majd kiválaszthatja, hogy a megosztott tartalmat mely csoport tagjai láthassák. Vagy azt is megteheti, hogy beállítja, kik ne lássák az adott tartalmakat. 57 Az, hogy a kiállításszerű énmegjelenítések igen sokszor a hagyományos gendernormákat követik, az online társkeresés területén is jellemző tendencia (lásd a Tinderrel kapcsolatos fejezetet).
