Page 104 [104]
OCR
102 + Az ELETVILAG MEDIATIZALODASA A cselekvőknek azonban nemcsak arról kell gondoskodniuk, hogy a viszonynak megfelelé mértékben ténylegesen bevonddjanak a mediatizält interakciökba, hanem arról is, hogy a megfelelő bevonódásuk bezyomását, látszatát is kialakítsák a másik(ak)ban, ami performatív bevonódási stratégiákat eredményez (Seiler és Kidwell 2016, 228). Annak érdekében, hogy a szituációt relacionálisan normálisként foghassák fel, a cselekvőknek performatív alakításokba kell bocsátkozniuk, fenn kell tartaniuk a bevonódás benyomását a másikban/többiekben (Seiler és Kidwell 2016, 228). Ilyen magatartás lehet például az emojik és reakciók küldése chatelés vagy az ,aham”-ozas telefonbeszélgetés soran. Emellett sajatos performativ eljárások is megjelennek. Az alkalmi ajándékok örömmel szolgálnak a másik számára, mert elismerik a viszonyrendszerünkben kialakított identitását és a figyelmünkről tanúskodnak (például előre nem megbeszélt hívás, üzenetküldés). A megelőző figyelmeztetések — szintén figyelmesként ható — performatív stratégiájára akkor van szükség, amikor a cselekvő előre látja, hogy el fog térni a másikkal kialakított kommunikációs rutinjában megszokott elérhetőségétől. Ha valaki például tudja, hogy nem lesz elérhető a következő néhány napban, előre szólhat ismerősének, aki így számít erre, s emiatt nem keletkezik kommunikációs zavar és rossz érzés. Harmadrészt a résztvevők a kommunikáció során is alkalmazhatnak goffmani értelemben vett (Goffman 1971, 39) bevondédasi pajzsokat (Seiler és Kidwell 2016, 229-230). Egyes esetekben a cselekvők egyébként elérhetők lennének (náluk van a telefonjuk, van internet-hozzáférésük), de nem akarnak ténylegesen bevonódni az interakcióba — ekkor alkalmazhatnak bevonódási pajzsokat, melyek megengedik nekik, hogy elkerüljék akommunikációt (és azt csinálják, amit akarnak, vagy amit csinálniuk kell), miközben mégis fenntartják az elérhetőség és a minimális bevonódás látszatát. Ilyen lehet az, amikor valaki felveszi a telefont, de csak azért, hogy közölje, most nem tud beszélni, de hamarosan visszahívja a másikat, vagy chatelés közben a , brb" (be right back, mindjart visszajövök) típusú jelzések." S vegül, a goffmani (1971, 139) helyrehozö munkára (remedial work) is szükség lehet, ha valaki nem tudta fenntartani a megfelelő elérhetőség és bevonódás benyomását (tőle nem megszokott módon ignorált hívásokat, szokatlanul sokáig nem válaszolt üzenetekre stb.). Ekkor kulturálisan és a kapcsolat szempontjából legitim indokot kell találni a viselkedés magyarázatára és/vagy elnézést kérni (Seiler és Kidwell 2016, 231). 54 Seiler és Kidwell egyik interjúalanya például rendszeresen kikapcsolja a telefonja mikrofonját, amikor a férjével mosogatás közben telefonál és éppen a férfi beszél, mert ezáltal úgy tud mosogatni, hogy közben fenn tudja tartani a figyelem benyomását a férjében (Seiler és Kidwell 2016, 230).
