OCR
92 + AZ ELETVILAG MEDIATIZALODASA megtévesztés is könnyen, egyszerűen megvalósítható. Mindkét jelenséget arra vezeti vissza, hogy alig állnak rendelkezésre nem verbális jelzések, amelyek a két szélső pólus között , középre" terelhetnék a megnyilvánulást. Egyrészt, aki túl intenzíven, túl őszintén, túl kendőzetlenül tárja fel önmagát, nem kap olyan nem verbális jelzéseket, amelyek alapján észlelhetné, hogy kevésbé intenzív megnyilvánulást várnak tőle. Másrészt, ha nem észleljük a manipulatív szerepjátszó nonverbális jelzéseit, nehezebb az őszintétlenségében tetten érnünk (Pólya 2012, 34). Az őszinteség emellett attól is függ, hogy a szerepjátszók számítanak-e arra, hogy a későbbiekben is fognak még kommunikálni egymással, mert ha igen, kisebb a megtévesztő magatartás valószínűsége," viszont ha nem, akkor nagyobb" (Pélya 2012, 34-35). Az IKT-eszközök használatával és a különböző online platformokon folytatott interakciókkal összefüggésben a goffmani elmélet az eddigiek mellett más kérdésekre is ráirányítja a figyelmet. Fontos kérdés például, hogy milyen lehetőségei vannak a mediatizált interakciók során a közönségek — szemtől szembeni kommunikációs szituációkban általában viszonylag könnyen megoldható - elválasztásának. Ugyanígy kérdés, hogy a goffmani fogalmak alapján miként írható le az a helyzet, amikor a cselekvők más, velük azonos helyen jelenlévő emberek társaságában használják a digitális eszközöket és online platformokat. Megkettőződik az elülső régiójuk, mivel az offline és az online térben is alakítást végeznek, vagy a digitális kommunikáció idejére a szemtől szembeni szituáció hátulsó régiójába vonulnak a cselekvők? Lehetséges-e, hogy a digitális eszközöket interakciós pajzsként használják, a célból, hogy elhárítsák a nem kívánt kommunikációs felhívásokat? Az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket nem elméletben kell eldönteni, hanem érdemes szemügyre venni a különfele platformokkal kapcsolatos kutatásokat. 2.2. IKT-eszközök mint bevonódási pajzsok A különféle médiumok és IKT-eszközök (könyv, újság, walkman, okostelefon, tablet stb.) ironikus módon nem csupán távollevő személyekkel folytatott kommunikációra használhatók, hanem - épp ellenkezőleg — arra is, hogy csökkentsék a valószínűségét annak, hogy a fizikailag közel lévők interakciót kezdeményezzenek velünk. Az online terekben e lehetőség viszonylag egyértelműen adott, hiszen a különféle alkalmazásokban a felhasznalok beallithatjak, hogy ,,elfoglalt”-ak, 16 Különösen, ha valamilyen tekintetben beazonosithaténak gondolja magat az ember, még akkor is, ha csak egy internetes nickname alapján. SY ) "7 A megtévesztés mértékére vonatkozó összefüggés megerősítésre kerül például az online társkeresés kapcsán is (IV. 2.5. fejezet).