Seite 83 [83]
OCR
IV. ONLINE VILÁGOK + 81 alapvetően különböző minőségű: míg az elöl a veszély zónája, ahol az ellenség honol, addig a hätul a biztonsägé, a menedéké (Günzel 2019, 30-31). Az elmerülés foka különbözhet, lehet intenzívebb vagy gyengébb, ugyanakkor az anyagi valóság sosem tűnik el a játékos számára teljesen, hiszen bizonyos mértékben mindig érzi a testét, és észleli a fizikai környezetét. Erős virtuális jelenlét esetén ebben az összekapcsolt, hibrid (fizikai és virtuális) térben a virtuális vonatkozások dominálnak. Ennek oka, hogy a játékvilág értelmileg zárt tartomány, amelybe belemerülnek a felhasználók. Intenzív játékélmény esetén a kiterjesztett és az alapvető jelenlét túlnyomórészt a képernyőn ábrázolt világra összpontosul. 1.3. A videötelefonaläs és az online meetingek térélménye: Skype és Zoom A videótelefonálás sok felhasználó által kedvelt lehetőség. A videótelefonálás terei sajátosak, ugyanis a felhasználók megnyilatkozásaiból az derül ki, hogy az egymást mediatizált embertársként észlelő beszélgetőtársak materiális és immateriális elemeket pozicionálnak egymáshoz képest és a térszintézisek megalkotására is e két típusú elemeket használják fel. Vagyis e szituációk térélménye szintén a , virtuális" és a fizikai tér időleges egymáshoz kapcsolásából, mondhatni, összeolvadásából keletkezik. Ahhoz, hogy e térélmény létrejöjjön, szükség van a jelenlét érzetére. A (virtuális) jelenlét érzése azzal függ össze, hogy menynyire képesek az emberek a technikai közvetítéssel kapcsolatos tudásukat kikapcsolni, és a képernyőn lévő interakciós partnerüket jelenlévőként érzékelni. A Skype-pal foglalkozó kvalitatív kutatások (Aguila 2012; Longhurst 2013; Friesen 2014) némileg ambivalens eredményekre jutottak. Felhívták rá a figyelmet, hogy a Skype és a hozzá hasonló kliensek sok esetben az együttlét benyomását keltik, ugyanakkor arra is, hogy a technikai nehézségek, az emberábrázolás szükségszerű torzulásai, a figyelem lankadása vagy a szoftverrel szembeni ellenérzések az ilyesfajta jelenlét ellenében hathatnak. Továbbá még a magas szintű virtuális jelenlét érzete esetén is gyakran megmarad az a lappangó érzés, hogy a közös online jelenlet együttal elvälasztottsäg is (Aguila 2012, 308-311). A jelenlétet azonban Schultze (2010) sem kétértékű (van/nincs) kategóriaként, hanem inkább folytonos skálaként értelmezi, ami miatt e forma kapcsán is lehetséges alacsonyabb és magasabb fokú jelenlét. A skype-olás kapcsán szembetűnő, hogy nem tevődik át a cselekvő protojelenléte a , virtuális" szférába, s inkább csak a test materiális környezetére vonatkozik. A jelenlét másik két szintje lehetséges a skype-olás kapcsán, hiszen a cselekvők tudatosan figyelhetnek a beszélgetőpartnerükre (alapvető jelenlét), ami bizonyos esetekben olyan interakciókat eredményezhet, amelyeket a résztvevők az élettörténeti narratívájuk és identitásuk felépítése szempontjából is fontosnak
