Oldal 75 [75]
OCR
IV. ONLINE VILÁGOK " 73 a materiális elrendeződést a különböző cselekvők másként szintetizálhatják (vagy ugyanazon szereplő más állapotaiban): hol lehangolóan sterilnek, hol hűvös eleganciát sugárzóként. Löwöt elsősorban nem az egyéni, hanem a típusos különbségek érdeklik: hogy a különböző társadalmi kategóriák (például osztályok vagy nemek) képviselőinek térkonstitúciói között milyen eltérések figyelhetők meg. Az online terek értelmezése szempontjából fontos, hogy a löwi térelmélet elképzelhetővé teszi azt, hogy a cselekvő számára bizonyos esetekben azonos helyen több tér épül fel, míg máskor földrajzilag nem kontinuus teret épít fel, mivel egymástól távoli elemeket szintetizál, kapcsol össze (Löw 2001, 64, 93—108). Merleau-Ponty és Waldenfels gondolataival, valamint a jelenlétkutatás belátásaival összhangban, ám Löw későbbi írásának szellemiségével szemben — amelyben szerzőtársával úgy vélte, csak materiális objektumokat lehet terekké szintetizálni (Löw és Weidenhaus 2017, 655) — fontos kiemelni, hogy a cselekvők , virtuális? építőkockákat is felhasználhatnak a saját terük felépítéséhez (lásd a hibrid terek elméleteit: III. 3.2. fejezet). AZÁRT ÉRTELEMTARTOMÁNYOK FENOMENOLÓGIAI ELMÉLETE Az online világ fenomenológiai értelmezésével összefüggésben két eltérő elgondolás létezik. A virtualizációs tézis képviselői (Ollinaho 2018; Butnaru 2015) szerint az online szféra a mindennapi világ elsődleges valóságának kiterjesztéseként értelmezendő, mivel az internet használata nem függeszti fel a cselekvő természetes beállítódását és pragmatizmusát, csupán enyhén módosítja ezeket. Például az e-mailekben vagy a chatelés során a cselekvők továbbra is alkalmazzák a konverzációs szabályokat és abenyomáskezelés szabályait, csupán enyhén módosítják őket, hogy megfeleljenek az online interakciós helyzet logikájának (rövidítések, szleng kifejezések, emojik és gif-ek, a válasz elmaradásának értelmezése stb.). A másik nézet szerint az online szféra bizonyos részeit (többek között az online játékvilágokat, az online szerencsejátékokat, vallási csoportok fórumait) schützi értelemben vett zárt értelemtartományokként kell értelmezni (Scriven 2018; Ayat 2017; Hardesty és Sheredos 2019; Steets 2019). A két nézőpontot összevetve világos, hogy az internetes világ nagyobb részét a mindennapi elsődleges valóság kiterjesztéseként érdemes értelmezni (például chatelés, videótelefonálás, közösségi média, hírportálok, webshopok), de nem szabad elméleti szinten már eleve kizárni annak a lehetőségét, hogy létrejöhetnek online zárt értelmi tartományok. Schütz szemében a zárt értelemtartományok olyan önálló, más logikájú területek, amelyek jellemző tapasztalási és kogníciós stílusa eltér egymástól és a mindennapi valóság természetes beállítódásáétól (Schutz és Luckmann 1973, 22-34). Az életvilág mint minden értelmes tapasztalat horizontja magában fog
