Seite 74 [74]
OCR
72 + AZ ÉLETVILAG MEDIATIZALODASA hogy a cselekvők nemcsak a fizikai jelenlét szituációiban érezhetik úgy, hogy emberekkel és objektumokkal vannak közösen jelen, hanem az IKT-k használata közben, illetve online terekben is. A jelenlét fajtái és szintjei együtt járhatnak egymással, de nem feltétlenül tesznek így, és bizonyos multimédiás és virtuális környezetek a jelenlétnek inkább bizonyos típusú válfajait és mértékét segítik elő, míg másokat kevésbé. A jelenlét érzése mindegyik síkon lehet gyenge vagy erős. Ha több vagy sokféle jelenlét van egyszerre jelen, és a jelenlét erős, akkor a felhasználóknak flow-szerű élményben van részük. Az alábbiak kísérletet teszek a jelenlétérzet néhány kiválasztott példán keresztüli körüljárására. A CSELEKVOKOZPONTU RELACIONALIS TERELMELET Az online terekben jelenlévő cselekvők sajátos térélménnyel rendelkeznek, aminek az a sajátossága, hogy materiális és immateriális (, virtuális") elemeket is magába foglal. Az újfajta térélményeket a mediatizáció társadalmi folyamatai teszik lehetővé. A relacionális szociológiai térelmélet legkimunkáltabb példáját Martina Löw koncepciója jelenti (vö. Berger 2018b, 13. fejezet). Löw a tereket a cselekvôk nézőpontja alapján és a viszonyaik által meghatározottként értelmezi. Szerinte a ter: , [alz élőlények és a tärsadalmi javak relacionalis rendje/elrendezése ([An/ Ordnung). A teret két, egymástól analitikusan elválasztandó folyamat konstituálja: a térbeli pozicionálás (spacing) és a szintézisalkotás. Utóbbi teszi lehetővé a javak és emberek sokaságának valamely együttessé összekapcsolását" (Löw 2001, 160). A terek cselekvők általi felépítése Löw alapján két mozzanatot foglal magában. Egyrészt a cselekvők térszervező tevékenységét (spacing), ami nem más, mint a materiális (társadalmi) javak, emberek és nem emberi élőlények pozicionálása egymáshoz képest: az építés, rombolás, elhelyezés, berendezés, szállítás, mozg(at) ás, távolodás, közeledés vagy a társadalmi proxemika (Hall 1975) kezelése. A térszervező cselekvések eredményeként élő és élettelen objektumok sajátos rendje jön létre, s a testek különböző konfigurációi eltérő tereket építenek fel, hiszen különféle elemek között más viszonyrendszer áll fenn. Löw szerint az emberi cselekvők nemcsak létrehozói, hanem alkotóelemei is a tereknek, hiszen a pozicionálás során nemcsak élettelen tárgyakat és nem emberi élőlényeket helyeznek egymással viszonyba, hanem saját testüket is pozicionálják másokéhoz képest (Law 2001, 153-154).° A terek konstitutív momentuma az is, hogy miként szintetizálja a cselekvő az elrendezett testeket: a gondolatok, emlékek, érzelmek, hangulatok nagyban befolyásolják, hogy milyen teret épít fel maga számára a szubjektum. Ugyanazt 30 Löwhöz lásd meg Berger (2018b, 13. fejezet).
