Oldal 73 [73]
OCR
IV. ONLINE VILÁGOK + 71 amelynek működése alapján az egyén különbséget tud tenni önmaga és a környezete között, érzi a mozgásait, és tudattalanul is valamely környezetben testileg jelenlévőként érzékeli önmagát, legyen az akármilyen természetű. Technikai eszközökkel jó ideig nehéz volt ilyen jelenlétet létrehozni, de ez manapság már lehetséges, például a virtuálisvalóság-eszközökkel. Az alapvető jelenlét (core presence) a szubjektum ama tudatos érzésére utal, hogy jelen van itt és most. Szenzoriális adatok viszonylag tudatos szűréséről, a figyelemallokálás aktusairól és ezen adatokra adott reakciókról van szó, amelyeken keresztül a szubjektum önmagát is megtapasztalja. Ezzel szemben a kiterjesztett jelenlét (exzended presence) szintjén az egyének a külső világban identitással rendelkező történeti és életrajzi alanyokként jelennek meg. Annál erősebb a jelenlét ezen a szinten, minél inkább olyan érzete támad a szubjektumnak, hogy a történések relevánsak az identitása folytonos megalkotási folyamata számára. A különféle médiumok különféle szinteken lehetnek hatékonyak," azonban akkor jön létre koherens jelenléti élmény, ha mindhárom vagy legalább két szint egy sajátos tevékenységre, szituációra és/vagy külsö környezetre összpontosul (Schultze 2010, 440, 443-444). A cselekvő saját jelenlétérzése mellett az is fontos, hogy milyen mértékű és fokú jelenlevőségét, elérhetőségét kíván a cselekvő mások számára jelezni. Erre az offline találkozások esetében is vannak módszerek, ahogyan az online elérhetőség benyomäsänak szabälyozäsa kapcsän is. Ahogy azt Ayaß (2014b, 7-8) kifejtette, sok internetes kommunikációs platform kifinomult lehetőségeket kínál a cselekvők számára, hogy jelezhessék másoknak, milyen mértékben elérhetők számukra. A Skype, a Facebook Messenger, a Whatsapp és számos más alkalmazás sokféle elérhetőségi állapot jelzését teszi lehetővé (, elfoglalt", , nem elérhető", , elérhető", , láthatatlan", , nem vagyok a gépnél", , ne zavarj? stb.). Ebben az az igazán érdekes, hogy a mások számára jelzett elérhetőség ily módon nem kétértékű (elérhető, nem elérhető), hanem voltaképpen skálaszerűvé válik az online szférában is (Ayaf 2014b).? Összefoglalóan, mind az (online) jelenlét érzete, mind a mások jelenlétének észlelése tekintetében fokozatiságról érdemes beszélni. A jelenlét fajtái és szintjei között vannak tartalmi átfedések, és nem is mindegyikük egyformán releváns a mediatizált kommunikációk és az online jelenségek értelmezése szempontjából, ám e fogalmi segédeszközök meggyőzően demonstrálják, hogy az online környezetek esetén is lehet jelenlétről beszélni. A virtuális jelenlét fogalma — a különböző formáival, szintjeivel együtt — arra utal, °8 Schultze példai: a textuális médiumok (könyvek, webportálok) a kiterjesztett jelenlétet aktiválhatják, a kétdimenziós virtuális reprezentációk (tévé, számítógépes játékok) az alapvető jelenlét létrejöttét ösztönzik, míg a protojelenlét egyes fejlett virtuálisvalóság-eszközök esetében valósulhat meg. 9 A közös fizikai jelenléten alapuló helyzetekben sem igen/nem kérdés a mások észlelt elérhetőJ y 8 sége, illetve a saját elérhetőségünk jelzése mások számára (lásd kitekintés az ablakon vagy könyvolvasás, zenehallgatás a buszon).
