Page 67 [67]
OCR
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 65 adó, abból hasznot húzó szolgáltatók (például Yelp, Foursguare) számára (Couldry és Hepp 2017, 184-185). Még kevésbé láthatók azok az aggregátumok, amelyek csak a datafikáció következtében léteznek a cégek fogyasztókat megcélzó tevékenysége számára. Ez a , targetálás" előfeltételezi az adatok nagy volumenű gyűjtését, tárolását és elemzését a cégek részéről, aminek következtében olyan fogyasztói mintázatok és kategóriák jönnek létre, amelyek a célzott reklámok révén kiaknázhatóvá válnak (mert például azt, aki X könyvet megvásárolta, tipikusan érdekelheti még Y termék is). Ezen aggregátumok szakadtak el a leginkább a közösségképződési folyamatoktól, hiszen a felhasználóknak csak annyi tudásuk lehet egymásról, hogy például mások, akik ugyanazt vásárolták/tekintették meg, mint ők, mi mást fogyasztottak (Couldry és Hepp 2017, 187). Jól látható, hogy a digitalizáció a már létező kollektívumok számára is új lehetőségeket nyújt, akár a szemtől szembeni kommunikációk alapján kialakult csoportokról (például család, kortárscsoportok) van szó, akár olyan korábban létrejött képződményekről, melyek a mediatizáció , hagyományosabb" formáit előfeltételezték (nemzet). Emellett léteznek olyan új kollektívumok, melyek nem létezhetnének a digitális eszközök és online platformok nélkül (például globális rajongói közösségek). A digitalizáció és datafikáció azonban olyan emberi aggregátumokat is termel, melyek — mivel profitorientált vállalatok célzott felhasználására készülnek — hatással vannak az emberi cselekvésre is. A digitalizáció korában épp az a kihívás, hogy a komplex mediális környezetben a cselekvők értelmes hovatartozásokat tudjanak kialakítani.
