OCR
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 55 Az ilyen , ártalmatlan"? eseteken túl Couldry és Hepp arra is felhívja a figyelmet, hogy a terek hibridizálódásának vannak nyers hatalmi vonzatai is, ugyanis a hatalmi ágensek egyre inkább igénybe vesznek különféle szoftvereket, algoritmusokat és adatbázisokat, amelyek révén az emberek terekhez, helyekhez való hozzáférését kívánják szabályozni. Az ilyen tereket Kitchin és Dodge nyomán kódolt tereknek (code space) nevezik, mivel a szoftver határozza meg, hogy ki léphet be az ilyen helyekre és ki nem." A kódolt terek arra is rámutatnak, hogy mindennapok megélt cselekvési tere Schütz és Luckmann elgondolásával szemben nem csupán a közelség-távolság (valamint a hozzáférhetőség/hatókör ezzel összefüggő) viszonyaiból következik, hanem e téri cselekvési szférát nagymértékben szoftverek és algoritmusok szabályozzák a cselekvők számára. Ennek következtében a városi és épített terek nagymértékben fragmentarizálódnak a cselekvők számára (Couldry és Hepp 2017, 99). A terek és helyek hibridizálódásának esettanulmányai összefoglalva arra hívják fel a figyelmet, hogy a tér a cselekvők számára immár nem(csak) kiterjedés, melynek középpontjában a cselekvő teste van, hanem különféle anyagi és digitális objektumok viszonyrendszere, amit egyre inkább a digitális világ kötőanyaga tart össze, illetve fragmentál más esetekben. 3.3. Az adatok szerepe az életvilág társas dimenziójában A fenomenológiai szociológia számára a társas/szociális jelleg adja az életvilág harmadik, a térbeliség és időbeliség melletti dimenzióját. Ezzel összefüggésben az irányzat alapvető meggyőződése, hogy a társadalmi valóság az egyének értelmezései és cselekvései által jön létre. Természetesen a társas aspektust nélkülöző helyzetekben is szereznek a pragmatikus motivációval rendelkező cselekvők tudást, ám a szociális szituációk összességében fontosabbak e szempontból. Az életvilág a cselekvő számára Schütz és Luckmann szerint embertársakra és kortársakra tagolódik, az előbbiek az , itt és most? szituációjában közösen jelen vannak egymás számára, utóbbiak azonban (épp) nincsenek jelen a cselekvővel, csak egy időben élnek vele (7. 1. fejezet). Az embertársi viszonyban lévő cselekvők folytatnak szemtől szembeni interakciókat egymással, ami számukra a tudás felhalmozásának lehetőségét jelenti. Ebben az értelemben a cselekvő tudásának nagy része társas eredetű, mert nem közvetlen tapasztalaton alapszik, hanem más emberek közvetítésén. Mivel a cselekvő úgy véli, hogy a másik helyében hasonló tapasztalatokra tett volna szert a múltban, ezért az általa közve16 Ki hagyhatja el az országot, ki nem? Ki léphet be, kitől tagadják ezt meg? A bankkártyája vagy személyazonosító okmányai által ki tud bebocsátást nyerni bizonyos zárt terekbe, ki nem? Stb.