Oldal 31 [31]
OCR
II. A TECHNOLÓGIA FILOZÓFIAI ÉRTELMEZÉSEI " 29 2. ábra. A Necker-kocka és a lehetséges jelentései Z| Z| Forrás: Ouhnana és Kingdom (2016, 3). A technológia társadalmi hatásait Ihde a technikai intencionalitás fogalmában foglalja össze. Ez akkor válik fontossá, amikor a technika immár maga mögött hagyta a multistabilitás állapotát és a társadalmi viszonyok alapján valamilyen módon formát öltött, amikor tehát kialakult és stabilizálódott az adott technikához fűződő viszony a kultúrában. Amikor társadalmilag kikritstályosodott a technika, akkor fejti ki azt a hatását, amit Ihde technikai intencionalitásnak nevezett (Verbeek 2001, 136). Ezzel arra utal, hogy az artefaktumok nem determinálják az emberi cselekvést, inkább csak hajlamosítanak, sugallnak. A technikák azt , akarják", az a , céljuk", hogy bizonyos módon foglalkozzanak velük, hogy bizonyos módokon használják őket, s a felhasználóikat is erre ösztönzik. Vagyis a cselekvést részleteikben nem határozzák meg, de olyan keretet nyújtanak számukra, amely befolyással van rájuk. Ihde példája az írás különféle technikai lehetőségei és azok hatásai. A golyóstollal lassabban ír az ember, így írás közben többször át lehet gondolni a mondandót, ami miatt tipikusan komplex mondatok jönnek létre. Az írógép ellenben sokkal gyorsabb írást tesz lehetővé, s így arra ösztönöz, hogy az írás az élőbeszédhez közelítsen. A modern szövegszerkesztő programok pedig a legnagyobb szabadságot engedik meg a felhasználóiknak, hiszen mindent lehet javítani, átírni, másolni, áthelyezni, így egyszerre engedik meg a legnagyobb komplexitást a nyelvezetben vagy laza informális nyelvezetet. Egyik eszköz sem határozza meg részleteiben, hogy milyen tartalmakat írnak le, inkább csak hajlamosítanak bizonyos használati módra, kifejezési stílusra (Verbeek 2001, 136). Az online világ összefüggésében érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy például a közösségimédia-platformok sem határozzák meg az emberek közötti interakciók konkrét tartalmát, de mindegyik valamilyen sajátos logikát sugall a felhasználóinak: az Instagramon a vizuális logika dominál; a Twitteren rövid szöveges üzeneteket lehet posztolni, ám épp a terjedelmi korlát ösztönöz arra, hogy a felhasználók jellemzően ne árnyalt érveléseket kíséreljenek meg elővezetni, hanem kiélezett stílusban fogalmazzanak meg leegyszerűsítő véleményeket (1. 2.4. fejezet); az online társkereső alkalmazások vizuális logikája pedig
