Page 243 [243]
OCR
A MAVALLKA adatbázis 2015 és 2023 között 241 A kutatásban résztvevő 18 ország! vonatkozásában kijelenthető, hogy átlagosan az emberek 8690-a vallja magát hívőnek. A spektrum egyik felén Grúzia (9992), Örményország (952), Moldova (95%), Romania (95%) és Bosznia (94%) talalható. Ezzel szemben Észtország és Csehország a spektrum másik végére esik. Az eszteknek 44%-a, a cseheknek pedig 29%-a mondja, hogy hisz Istenben, ezzel szemben a ‚nones” kategöriäja Esztorszägban 45%, Csehorszägban pedig 72%. Magyarorszägon 26% „teljesen biztos”, 26% „meglehetösen biztos”, 7% „nem tül biztos/egyältalän nem biztos”, 30% pedig egyältalän nem hisz Istenben. Összesen tehát a magyarok 599-a hisz valamilyen szinten, míg 302 egyáltalán nem hisz Istenben a felmérés alapján. A két legelterjedtebb vallás az ortodox kereszténység (a régióban élők 579-a) és a római katolicizmus (182) a régióban. Ezt követi a „nones” kategöriäja 14%-kal (Pew Research Center 2017). Kifejezetten Magyarországra fókuszálva a korábbi népszámlálási adatok is pluralizmusról árulkodnak. A legfrissebb, 2022-es népszámlálás adatai nyomán elmondható, hogy a lekérdezés összesen 21 konkrét közösségről szolgáltat adatot a vallási hovatartozásra vonatkozóan, azonban az adatok közül messze kiugró azok száma, akik nem kívántak válaszolni a vallási hovatartozást felmérő kérdésre. Ezt követi a római katolikusok és végül a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozók száma. A nem válaszolók kategóriájának ilyen kiemelkedő számú csoportja számos kérdést vet fel a lekérdezéssel és a csoport vallási hovatartozásával kapcsolatban egyaránt. Emellett a népszámlálás kérdéseire vonatkozóan jól látható az is, hogy elsődlegesen a nagyobb, főként keresztény kapcsolódású vallási közösségeket méri. Mindösszesen 5 olyan kategória van, ami eltérő nézetű, többnyire nagyobb vallási felekezetre vonatkozik: az izraelita, az iszlám, a buddhizmus, a hinduizmus, illetve a , felsoroltak közé nem tartozó". A kortárs vallásossági trendekre vonatkozó adatokból egyértelműen látszik az intézményi vallásosság irányából történő eltolódás a sokszínű , nones" kategóriája és/vagy az alternatív vallásosság felé az európai és amerikai térséget illetően. A hazai népszámlálási adatoknál azonban látható, hogy az intézményi alapú önbesorolás az elsődleges lekérdezési kategória - és ezen belül is hangsúlyos az eltolódás a keresztény csoportok tételes lekérdezése felé. Mindez azért jelentős a MAVALLKA szempontjából, mert rámutat az általunk kialakított adatbázis egyik legfontosabb előnyére: objektív adatokból kiindulva igyekszik pontosabb, átfogóbb és árnyaltabb képet láttatni Magyarország vallási helyzetéről és közösségeiről. Habár a közösségekhez tartozó létszámadatokat még nem tartalmazza az adatbázis, azonban az intézményi adatok alapján már önmagában is jól szemlélteti, hogy mennyivel színesebb és összetettebb az ország vallási tér1 Örményország, Fehéroroszország, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Grúzia, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Moldova, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Ukrajna.
