Oldal 242 [242]
OCR
240 Barcsa Krisztina - Fülôp Tiffany A MAVALLKA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A KORTÁRS VALLÁSOSSÁG TRENDJEIHEZ Áttekintve röviden, a teljesség igénye nélkül néhány jelentősebb, a kortárs vallásosságra és vallásgyakorlásra vonatkozó adatot az válik láthatóvá, hogy igen komplex trendekről és állapotokról kell beszélni Amerika és Európa vonatkozásában egyaránt. Amerikai viszonylatban általánosságban az mondható el a Pew Research Center (2015; Lipka - Gecewicz 2017; Smith, 2021) és a Gallup (Newport 2017; Brenan, 2018; 2019; Jones 2022) felmérései nyomän, hogy habár még mindig erős a vallási jelenlét ebben a régióban, azonban a vallásosság hagyományos formái csökkenő tendenciát mutatnak. Ezzel szemben az úgynevezett ,nones" kategóriája, amely magában foglalja az ateista, az agnosztikus és amaga módján vallásos embereketis, erősödő tendenciát mutat. Ugyancsak erősödés látszik a magukat spirituálisnak, de nem vallásosnak valló emberek számábanis. Európai viszonylatban is hasonló állításokat lehet tenni: a leginkább jellemző trend a kontinensen a hagyományos vallásosság csökkenését és az individualista vallásosság (amelyet kutatástól és munkadefinícióktól függően azonosíthatunk a spiritualitással is) megerősödését mutatja (Pew Research Center 2018). Azonban Detlef Pollack nyomán hangsúlyozni kell, hogy nem mutat fordítottan arányos korrelációt a két csoport, tehát a növekedés ellenére az egyházon kívüli, alternatív vallásosság formái nem képesek kompenzálni a hagyományos vallásosság formáinak veszteségeit (Pollack 2008). A közép-kelet-európai régió országainak történelmében megkerülhetetlen, sajátos elem a szocialista szövetségi rendszer időszaka, majd azt követő felbomlása. Ennek hatásai tetten érhetőek mind a társadalom, mind a vallásosság dimenzióinak vonatkozásában, ugyanis a szocialista korszakban jellemző elnyomás, majd a rendszer felbomlása utáni korlátlan - és addig nem megszokott - szabadság a vallási élet és az egyházak sajátos újjáéledését hozta magával (Máté-Tóth 2014). Magyarország vonatkozásában például az 1960-as években Nyugat-Európában és az angolszász világban meginduló úgynevezett spirituális forradalom csak kb. 30 év késéssel kezdhetett el kibontakozni, amelynek köszönhetően az olyan jelenségekkel, mint a vallási pluralizmus növekedése, a kiscsoportos szerveződések, a fundamentalizmus, az intézményi krízis, a privát vallásosság vagy a politikai vallás az átmenetiséget mellőzve találkozott a magyar társadalom (Heidl - Szilárdi 2022). A közep-kelet-euröpai régió vonatkozásában szintén a Pew Research Center által 2017-ben közzétett adatok alapján elmondható, hogy a régió nagy részében a felnőttek többsége állítja, hogy hisz Istenben, és a legtöbben valamilyen vallással is azonosulnak.
