Oldal 230 [230]
OCR
228 Povedák Kinga A pünkösdi használatban lévő dalok nagy része ekkor még külföldi import dal volt, bár léteztek jól ismert hazaiak is. Ez utóbbiakat alapvetően két csoportra oszthatjuk: a kapott dalok és a szerzett dalok. A kapott dalokat ahhoz a személyhez kötik, aki a Szent Szellemen keresztül hozzájuk jutott. Nem vitatják elszerzőiségüket, ám magukat a dalokat isteni adományként értelmezik. Ilyen személynek számított több, a szabadkeresztény vagy pünkösdi gyülekezetekbe betért roma személy (Povedák - Povedák 2023). Az ő dalaik hamar népszerűvé váltak a magyarországi, pünkösdi hitre tért romák körében (Povedák - Povedák 2023). Gyakorlatilag szájról szájra terjedtek, így mára különféle hangszerelésű változatokban léteznek. Külön említést érdemel ebből a szempontból a Hit Gyülekezetében az 1990es évek első felében lezajlódott ébredési hullám. A gyülekezet terjedésének szempontjából a legprosperálóbb időszak volt ez Magyarországon - amikor a teljes ismeretlenségből kilépő kis közösség rövid idő alatt országosan ismertté vált, elterjedt, és létrehozta szervezeti kereteit több száz településen -— és nem mellesleg tömegével születtek pünkösdi-karizmatikus dalaik is. A korábbi időszakban szinte kivétel nélkül külföldi átvételeket használtak, míg ettől kezdve megnőtt a hazai dalok aránya, ami egyben a pünkösdi-karizmatikus mozgalom megerősödésének a jele is. , Ekkor rengeteg helyi dal született, amik remekül énekelhetők ma is. Zseniálisak ezek a 93-as dicsőítő zenék. Igazából ők voltak az első gyülekezet Magyarországon, akik elkezdték létrehozni a saját anyagaikat. Sokkal könnyebb ugyanis atvenni, mint alkotni” (Stanzel Benjamin, 2016.09.10.). A szerzett dalokat további két csoportba sorolhatjuk: a külföldről importált dalok, illetve a magyar szerzők alkotásai. Ezek mind tudatos alkotási folyamat eredményei, bár saját szavaikkal a Szent Szellem hatását a szerzők maguk sem zárják ki. A kapott dalokhoz képest itt lényegesen hangsúlyosabb az egyén, a dalszerző személye, ám az 1990-es években egy-egy dalt még sokszor nem kötöttek előadókhoz. HILLSONGIZÁCIÓ. KORTÁRS TENDENCIÁK Ha szakaszolni próbáljuk a Magyarországon megjelent pünkösdi zenéket jellegük alapján, akkor alapvetően három korszakról beszélhetünk: 1. A bizonytalan kezdetek 1989-ig; 2. Az útkeresés 2005-ig; 3. A hillsongizálódás 2005-től. Az 1989-ig tartó időszakot a pünkösdi zenék szempontjából is a félig földalatti jelleg határozza meg, ahol a tradicionális pünkösdi énekek (orgonával kísérve az
