Oldal 228 [228]
OCR
226 Povedák Kinga nem a 21. századi vernakuláris vallásosság sajátossága csupán, hanem már korábban megfigyelhető volt. De mutatják azt is, hogy a modern vallási zene milyen jelentős motivációforrással rendelkezett. A hasonlóan modern zenei stílus már ekkor kialakította az első transzdenominális összekötő kapcsokat. Fontos megjegyezni, hogy a bemutatott vallási kontakt létrejöttében szerepet játszott egy jelentéktelennek látszó körülmény, a zeneszámok terjedési módja. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy a keresztény könnyűzenei dalok a szocializmus éveiben milyen módon terjedtek, könnyebben megérthetővé válik a dalok felekezetközi jellege és végső soron a kortárs pünkösdizálódás folyamata is. Nyilvánvaló, hogy a szocialista rezsim, bár korlátozott mértékig szabad utat engedett apünkösdi mozgalomnak, támogatni nem támogatta, hiszen az állam célja a vallás privatizációja és teljes kontrollálása után végső soron az ateizmus volt. E politikai aspektus miatt mind a katolikus, mind a pünkösdi könnyűzene terjedése alapvetően az állami hatóságoktól rejtve, egyfajta szamizdat folyamatként történt. Ez a szamizdat terjedés megfigyelhető volt a külföldről titokban behozott keresztény könnyűzenei dalok terjesztése, valamint a hasonló hazai zenekarok templomi felvételeinek sokszorosítása kapcsán is. Az Állambiztonsági Levéltár aktái sorra számolnak be arról, hogy a „beat miseket” magnöszalagra rögzítették, vagy az egyes dalok kottáit fekete-piacon terjesztették (Povedák 2016). Ez eredményezte, hogy a dalok sok esetben nem lettek szerzősítve, hanem tetszik/nem tetszik alapon terjedtek. Így egy Amerikából érkezett pünkösdi-karizmatikus dal megjelenhetett akár a katolikusok között is pusztán vallási tartalma és esztétikai preferenciák okán. Emiatt a dalok - mint a folklór alkotások - sokszor szerzőtlenül és variánsokban léteztek. A már korábban működő és az 1970-es évek második felétől megjelenő magyarországi pünkösdi gyülekezetek is eleinte házaknál szervezett csoportok útján terjedtek. Amíg ezek a gyülekezetek nem léptek ki a nyilvános térbe, a rendszer megtűrte létezésüket. De már pusztán ez a szabályozott jelleg is érzékelteti, hogy a pünkösdi gyülekezetek létezése csak erősen korlátozott körülmények között valósulhatott meg, mindenféle médianyilvánosság nélkül. Ennek következtében az országnak voltak olyan részei és olyan társadalmi rétegei, ahol a pünkösdizmus létezéséről sem szereztek tudomást. Logikusan következik mindebből, hogy a dalok is csak szűk körben, do-it-yourself jellegű kottákon, ritkábban magnókazettákon vagy személyes tapasztalatok útján terjedtek. Ilyen körülmények között az, hogy ki a szerzője, mely gyülekezethez kötődik, milyen együttes adta elő, nem bírt jelentőséggel. A legfontosabb a gyülekezeti használhatóság volt. Rozgonyi Botond, a kevés magyarországi pünkösdi teológusok egyike, arról számolt be, hogy az 1980-as években még az
