Oldal 225 [225]
OCR
Hillsongizáció: vallási ökumenizmus vagy spirituális globalizáció? 223 A pünkösdi mozgalom Magyarországon A pünkösdi mozgalom az 1920-as évek első felében jelent meg Magyarországon, főképp az amerikás magyarok? és a hadifogságból hazatérő megtértek tevékenysége nyomán.? Az első évtizedeket a hektikus szervezeti felépítés, a belső küzdelmek, megszűnő és újjáalakuló csoportok jellemezték. A két világháború között fokozatosan jobbra tolódó Magyarországon a mozgalmat 1939-ben a honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták közé sorolták és betiltották. Ezt követően a második világháború éveiben a mozgalom egyes ágai az evangélikus, metodista és baptista egyházak alá betagolódva működtek tovább. A világháború után kiépülő kommunista rendszer viszonya irányukban ambivalens volt. Az ateista rendszer egyrészt szeretett volna minden vallási felekezetet eltüntetni, másrészt azonban a legfőbb ellenségnek a történelmi egyházakat, elsősorban a katolikus egyházat tartották. Ennek következtében megtűrtek minden olyan vallási csoportosulást, ami a vallási piacon a katolikus, illetve a református egyház helyzetét gyengítette. Így, az állam által elfogadott Magyarországi Szabadegyházak Szövetségén (MSZSZ) belül működhettek a pünkösdi gyülekezetekis. A történelmi egyházakkal ellentétben a szabadegyházak így az 1945 és 1948 közötti periódust a , felszabadulás éveiként" élték meg. A szabadegyházi közösségek életében nem csupán a közjogi területen, hanem a mindennapokban is komoly javulás következett be, hitéletüket mindenféle zaklatás nélkül gyakorolhatták, és missziós lehetőségeik is kitárultak (Rajki 2010). A tagok száma az összes gyülekezetben 1962-ig 5000 környékéről kb. 8000-re emelkedett (Rajki 2011, 75-77). Az evangéliumi keresztények és az evangéliumi pünkösdiek 1962ben létrehozták az egyesült szervezetüket az Evangéliumi Pünkösdi Közösséget (EPK), a mai napig legfontosabb klasszikus pünkösdi felekezetet, amit 2011 óta Magyar Pünkösdi Egyháznak neveznek. A pünkösdi felekezetek egyházszervezeti élete, dogmatikai tanítása az 1960-as évek ,puha diktatúrájában" megszilárdult. A pünkösdi mozgalom más magyarországi egyházakat is elért a hatvanas évektől kezdve. Karizmatikus közösségek váltak ki a református egyházból, a nazarénusoktól, de karizmatikus bázisközösségek jöttek létre a római katolikus egyházon belül is. Egy belső krízis nyomán a szabadkeresztyén közösség 1973/1974-ben ún. karizmatikus megújuláson ment keresztül, majd 1978-ban létrejött a Hit Gyülekezete, amely a rendszerváltozást követően a legjelentősebb magyarországi újprotestáns felekezetté formálódott. Az intéz2 A 19. század végétől folyamatos, összességében véve milliós nagyságrendű volt az amerikai kivándorlás Magyarországról. A kivándorlók egy része az I. világháború vége után, az 1920-as években hazatért Magyarországra. 3 A pünkösdi mozgalom magyarországi történetével legbehatóbban Rajki Zoltán foglalkozik. Bővebben lásd Rajki Zoltán (2011).
