Page 222 [222]
OCR
220 Povedák Kinga gospel dalok esetében, a szöveget tabletről olvasták, elmaradt a korábbi dalok színpadi showja és a táncolás is. A közönség azonban felállva énekelt velük együtt. Rengetegen elővették telefonjukat és vakujukat fáklyaként világítva lengették kezüket. A koncert mindenféle felekezethez tartozó - és feltehetőleg felekezethez nem tartozó - résztvevői számára ekkor következett be a kollektív pezsgés (Durkheim 2003) élménye. A két esemény csak kiragadott példa a tucatnyi hasonló személyes élmény közül. Közös bennük, hogy bármilyen közösségben, gyülekezetben vagy akár fesztiválon is történtek, minden esetben a Hillsong dalaihoz kötődve volt leginkább megfigyelhető egyfajta kollektív eksztatikus élmény. Egyszerre volt érezhető a , koncertszerű flow" és a transzcendens élmény a vegyes felekezetű hallgatóság körében. Ezen élmények hatására fogalmazódott meg tanulmányom fő kérdése, hogy a vallási zene - jelen esetben a Hillsong dalainak felekezetközi, robbanásszerű terjedése - hozzájárulhat-e a vallási ökumenizmushoz vagy inkább megosztottságot és , spirituális globalizációs folyamatként" ezzel együtt feszültséget eredményez? A kérdések megválaszolásához több felekezetben végeztem többszínterű terepkutatást (Marcus 1995) az elmúlt 10 évben. Ennek során részt vettem pünkösdi karizmatikus, szabadkeresztény, római katolikus, pünkösdi, református liturgiákon és dicsőítő alkalmakon, valamint olyan felekezetközi fesztiválokon vagy fesztiváljellegű (festivalesgue) eseményeken, amelyek többsége ökumenikus szellemiségű volt. A kutatási helyszíneken (Békés, Budapest, Csatka, Szeged, Szendrőlád, Uszka) interjúkat készítettem a gyülekezeti tagokkal, a dicsőítésvezetőkkel és a lelkészekkel is, továbbá a többszínterű terepkutatás elveinek megfelelően volt, hogy a dicsőítő zenekart kísértem el más helyszínre, illetve volt, hogy egy-egy dal vándorlásait, transzdenominális, felekezeti határokon átívelő terjedését vizsgáltam. A vizsgált közösségek és az interjúalanyok etnikailag és iskolai végzettség tekintetében is változatosak: készítettem interjút magyar és roma gyülekezetekben, egyetemi végzettségű és nyolc általános iskolát sem végzett személyekkel is. Vallási pluralizmus és vallási zene Amint Máté-Tóth bevezető fejezetében is olvashattuk, téved az, aki napjaink sokféle modernitása (Taylor 2007; Eisenstadt 2002) idején azt feltételezi, hogy a sokféleség mindenhol ugyanazon mintázatokból áll össze. A kérdés már csak azért sem ilyen egyszerű, mert a vallások sohasem csak egyféle módon, sohasem csak leírt változatban léteztek, ráadásul mindig dinamikus változásban voltak. A megélt vallásosság minden esetben különféle vallási és spirituális rendszerek, különféle hiedelemrendszerek, különféle nem vallási jelenségek és ideológiák elemeit ötvözte és ötvözi magában (Primiano 1995). A vallás, benne a vernakuláris vallásossággal emiatt mindig is plurális természetű volt
