Oldal 210 [210]
OCR
208 Csikós Nándor mélyebb betekintést nyújthat azokba a történelmi, társadalmi és politikai folyamatokba, amelyek alakították Európa határait és térbeli vallási sajátosságait. VALLÁSI PROGNÓZIS Magyarországon a rendszerváltás óta a 2022-es népszámlálás volt a negyedik országos nagy összeírás. A népszámlálás kérdései kitérnek a vallási hovatartozására. Cikkünkben az erre adott válaszokat elemezzük a hazai és a nemzetközi trendeket vizsgálva. Célunk megbecsülni a hazai felekezetekhez tartozók, a felekezetekhez nem tartozók és a nem válaszolók arányát 2022ben, valamint ugyanazzal a módszerrel becsüljük a nagyobb egyházak (római katolikus, református, evangélikus és görögkatolikus) létszámát is. Olyan országokat választottunk a kelet-közép-európai régióból, ahol a 2021/22-es népszámlálási adatok már a rendelkezésünkre álltak. Magyarországon a 2011es népszámlálás során nem várt eredmények születtek a vallási megoszlás tekintetében, amit a legtöbben a rossz kérdésfeltevésnek tulajdonítanak. Ez a trend azonban megfigyelhető. Hasonló eredmények állapíthatóak meg a többi vizsgált országban is, és a legújabb felmérés eredményi alapján ismét fordult az arány a felekezetekhez nem tartozók és a nem válaszolók között (három országban). Statisztikai módszerekkel négy különböző szcenáriót állítottunk fel, amelyekben becsüljük a hazai felekezetekhez tartozók, a felekezetekhez nem tartozók és a nem válaszolók arányát. A becslések pontosságának elemzésével választottuk ki a legvalószínűbb forgatókönyvet. A frissen megjelent magyarországi adatokat egészen pontosan becsültük meg. Látható, hogy nálunk nem fordult meg a trend, tovább nőtt a nem válaszolók aránya. Hazai adatok alapján a római katolikus egyház veszítette a legtöbb tagot, becsléseinket meghaladó létszámot, míg a Hit Gyülekezete tudott gyarapodni a legjobban a 20 ezer taggal rendelkező egyházak közül. Népszámlálás adatok Magyarországon a rendszerváltás után először 1992-ben történt országos szintű összeírás, majd 2001, 2011 és 2022-ben. Utóbbi 2022 októberben kezdődött és 2023 szeptemberében hozták nyilvánosságra a részletes adatokat, amely a vallási adatokat is tartalmazza. A többi négy országban is ezekben az időpontokban történtek országos felvételezések. Horvátországban 1991-ben nem történt ilyen, mivel még Jugoszlávia része volt, Ausztriában személyiségi jogi megfontolásokból a felekezeti hovatartozást nem lehetett jelölni 2011-ben (8.
