Oldal 188 [188]
OCR
186 Wimmer Krisztina a kérdéseket, kéréseket ismétlik hol halkabban, hol hangosabban, időnként segélykiáltásszerűen. , Talán nehéz elmagyarázni azoknak, akik először közelednek a térségünkhöz, hogy Európa számunkra több mint egy intézményi projekt: ez egy egzisztenciális projekt. A történelem még soha nem volt kegyes hozzánk. Soha nem választhattuk meg, hogy hová tartozunk. A mi nevünkben döntöttek. Birodalmak, rezsimek és ideológiák döntöttek, amelyek elzártak minket Európától egy olyan országban, amely magát a , világ antiimperialista világítótornyának" nevezte, de valójában egy sötét lyuk volt Európa szívében" (Edi Rama 2022). A traumatikus események feldolgozása nemcsak egyéni, de kollektív szinten is elengedhetetlen minden a traumatikus emlékezetben osztozó társadalmi csoport számára. A szövegpéldák szemléltették, hogy a gyógyulás napjainkra sem történt meg Kelet-Közép-Európában, az országok és lakosok a feldolgozás hiánya miatt generációkon átívelő traumákat örökítenek tovább fiatalabb nemzedékeiknek. Márpedig az átadott fájdalmas emlékek mentén a társadalom és a társadalmi csoportok bármikor, bármilyen helyzetben inger alá helyezhetők. Ezt különösen a szélsőséges politikai érdekek tudják kihasználni. A minta 106 szövegében a vallási pluralizmusra történő utalást a múlt, nemzet és trauma szemszögéből vizsgálta a tanulmány tartalomelemzés segítségével. Ennek alapján bebizonyosodott, hogy nemcsak a vallási dimenzió, de a sebzett kollektív identitás elmélet alapfeltevései is kimutathatók a szövegekből. A vallási dimenzió előfordulása esetén azt láthatjuk, hogy a választott módszerrel bizonyos keleti országoknál, mint például Bulgária (17), Románia (12) és Albánia (11) nagy számban fordultak elő a keresett kulcsszavak. Ugyanakkor közvetlenül utánuk a nyugati Szlovénia (5) és Szlovákia (4) következik (1. táblázat). A vallási dimenzió mellett megjelenő múlt, nemzet és trauma összesen 27 szövegrészletben fordult elő, 19 országból. A bemutatott szövegrészletek közül az albán kormányfő 2022-es beszéde önmagában is alkalmas lenne további elemzésekre. Az albán kormányfő ugyanis a köztes létezésről, a kelet-közép-európaiságról szól, miközben annak az okát keresi és igyekszik elmagyarázni, hogy miért nem érti Nyugat-Európa Kelet-Közép-Európát - ezzel nem véletlenül feltüzelve a Parlamenti Közgyűlés képviselőit. Zárásként álljon itt egy utolsó idézet: , A háború számotokra már csak egy távoli emlék. Számunkra viszont egy seb, ami még mindig ég, miközben a gyógyulásért küzd. És mégis, a háborúval kapcsolatos eltérő tapasztalataink ellenére, ennek az intézménynek a nagy ernyője alatt, amely a kontinens vezető emberi jogi szervezeteként határozza
