Oldal 184 [184]
OCR
182 Wimmer Krisztina antiszemitizmust még nem sikerült teljesen legyőzni. Ébernek kell lennünk" (Igor Dodon 2020). A balkáni testvérnépek véres háborújának felidézése során többször is Koszovóra terelődik a szó, ami megeleveníti a nemzeti törekvések és sérelmek régióra jellemző bonyolult hálóját. A háborús bűnök, az etnikai és vallási alapokon nyugvó kegyetlen bűntettek, a népirtások mind olyan társadalmileg és erkölcsileg elfogadhatatlan cselekedetek, amikre emlékezni és emlékeztetni kell. Szlovénia államfője már az 1999-es beszédében felhívja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés figyelmét arra, hogy a balkáni problémákat minél hamarabb orvosolni kell, és olyan megoldásokat kidolgozni, amik működőképesek és relevánsak a térségben. Beszédében hangot ad abbéli aggodalmának is, hogy a nemzetközi közösségek, mint például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európai Unió, a NATO, vagy épp az Egyesült Államok az erőfeszítéseik ellenére sem értik a háborúk és konfliktusok mibenlétének okát. Hangsúlyozza, hogy a háborúk hátterében nem az etnikai és vallási különbségek állnak, s nem is az egymás mellett élő nemzetek politikai elitjei indították, hanem olyan politikai érdekek, amik a békés egymás mellett élésre nézve kártékonyak, a térség sokszínűségére nézve pedig veszélyesek (Kucan 1999). , Ismét el kell gondolkodnunk, fenntartás és engedékenység nélkül, a horvátországi, a boszniai és a koszovói háború okairól. Ezeket a háborúkat nem az etnikai különbségek vagy a különböző vallásokhoz való tartozás okozta vagy váltotta ki, ahogy azt egyesek elhitetik velünk. [...] Ezeket aháborúkat nem az egymás mellett élő nemzetek antidemokratikus, nacionalista politikai elitjei indították és folytatják. Azáltal, hogy elszítják a politikai szenvedélyek lángjait és társadalmi és politikai alvilág marginális csoportjait katonai gyilkosságokra használták, szétzilálták a többnemzetiségű és többkultúrájú társadalmak normális, közös életét, amiben az együttélésnek hosszú hagyományai vannak" (Milan Kucan 1999). Az okok megértése, a háborús bűnösök megbüntetése és az egységes nemzetközi fellépés sürgetése a térség békéjének helyreállítása szempontjából elsődleges. A tolerancia és a megbékélés felbukkanása a szövegben a traumák feldolgozásának sürgetéseként is felfogható. , A háborús bűnösök következetes megbüntetése és az emberi jogok tiszteletben tartását biztosító határozott intézkedések olyan új lépést jelenthetnek, amely az új fejleményekkel összhangban, elsősorban gazdasági lendülettel, visszahozhatja a valódi békét erre a térségre, és arra, amit az emberek az együttélés,
