Oldal 158 [158]
OCR
156 Nemes Márk (kifejezetten az amerikai klinikai elmetudományok) egyes irányzatait, ahol a mai napig jelentős elmaradások nehezítik ezen fogalmak átvezetését. Ezeket illetően rámutat a tényre, hogy e tudományterületeken a mai napig elfogadottak olyan - meghaladott és számos alkalommal cáfolt - paradigmák, mint az agymosás (brainwashing) és mentális manipuláció (mental manipulaion) (Barker 1984; Bromley - Richardson 1983; Introvigne 2022a; 2022b; Reichert et al. 2015; Zablocki 1997). Ezek gyökerét Richardson az indokínai háborúk (kifejezetten az 1955-1975 közötti Vietnámi háború) alatt hazatért amerikai hadifoglyok klinikai , deprogramozási" (deprogramming) gyakorlatához köti. Felhívja továbbá figyelmet arra is, hogy a kortárs pszichológia továbbra is inkubálja ezeket a féltudományos - vagy határozottan áltudományos - paradigmatizált nézőpontokat." Hatásaik a mai napig megfigyelhetők az egyes destruktívnak vagy manipulatívnak titulált NRM-ekkel kapcsolatos elmetudományi diskurzusokban, és többek között olyan túlkapások legitimációjához is vezettek, mint az NRM-hez kötődő személyek nagykorú státuszának megvonására (Young 2012), a kényszergyógykezelések és a már említett , szektás indoktrinációból való visszaprogramozási" eljárások (Shupe - Darnell 2003; 2006). Richardson a problémát összekapcsolja a korábban említett agitatív nyelvi eszköztárral. Olyan kifejezések kritika nélküli használata, mint radikalizálódás, deviancia, destruktív indoktrináció, agymosás, agykontroll, mentális manipuláció és fundamentalizmus stb. eleve aláássa bármely ezekkel stigmatizált mozgalom hitelességét. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek olyan kapcsolódó technikák — például az érzékszervi túlterhelés vagy depriváció, a fiziológiai túlterhelés, a kognitív disszonancia, a csoportnyomás (peer pressure) alkalmazása, a hatalmi pozíció fenntartása, sőt a tudatmódosító szerek önkéntes (vagy nyomás általi) alkalmazása -, amelyek jól dokumentált történeti háttérrel rendelkeznek és nem kizárólag új vallási közegben léteznek." Ezek esetlegesen legitimálhatják a pszichológia és a pszichiátria negatív alapattitűdjét, ugyanakkor, mindezt az új vallási mozgalmakra limitálni (vagy kollektíven kiterjeszteni a jelenség egészére) tudománytalan, sőt káros. Ebben a kérdésben - kifejezetten a sokféleség vizsgálatának érdekében megfelelő távolságot szükséges tartani a vizsgált jelenségtől, valamint a már 7 Lásd pl Dimsdale (2021); Hassan (2000, 2013, 2019). § Számos olyan új vallási mozgalom létezik, amelyek meglehetősen transzparensek a különbözö „szemelyisegätalakitö” vagy „szemleletformälö” praxisuk tekinteteben. Mäsok tudatmódosító szerek használatáról ismertek. A Szcientológia (az auditäläsi gyakorlatukkal) tökéletes példa lehet az előbbire, míg a Rainbow Family of Living Light tudatmódosító szerekkel kapcsolatos igen liberális attitűdje példa lehet az utóbbira. Természetesen az említett gyakorlatok közül többet megtalálunk vallási közegen kívül is. A legszembetűnőbb példák erre az amerikai tengerészgyalogságban ismert , Hell Week" vagy a fegyveres erőknél alkalmazott úgynevezett , Shark Attack".
