Oldal 152 [152]
OCR
150 Nemes Márk elsődlegesen a vallás és vallásosság általános jelenségét akarják megérteni és megragadni. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán megközelíthessük ezt a kérdést, szükséges garantálnunk egy objektív és empirikus alapokon nyugvó, ugyanakkor exkluzív állítások felvetésére alkalmas közeget. Mivel a vallástudomány és az NRS saját tárgyát módszertani agnoszticizmussal vizsgálja (Szilárdi - Máté-Tóth 2022, 1191-1192) - szemben például a teológia nézőpontjával - így nem foglalkozik a vizsgált vallások igazságtartamával vagy azok morális kérdéseivel. Figyelmüket helyette a jelenség egészére fókuszálják; azt asemlegesség — ugyanakkor egyáltalán nem az érdektelenség - szellemi állapotából szemlélik. Ez a megközelítés garantálja a pozitív, bizonyítékokon alapuló diskurzust, amely elengedhetetlen alapköve kölcsönös társadalmi megértés folyamatának (különösen olyan, feszültséget vagy megosztottság generáló kérdésekben, mint a vallás és vallásosság). Az új vallási mozgalmak esetében az NRS megközelítése hasonlóan a megértésre fókuszál, mellyel segíteni szándékozik a politikai és kulturális előítéletek leépítését, a morális- és szektapánikok elkerülését és a békés, megértő együttélést. AZ NRM TERMINUSRÔL Az NRM terminusának mindhárom komponense (új, vallási és mozgalom) ezt az értéksemleges, ugyanakkor többrétegű tartalommal bíró behatárolást célozta meg. Magát a fogalmat három sajátos közegben is használják. Saliba megjegyzi, hogy a kifejezést gyakran adoptálják egyes NRM-ek , hívei" is (Saliba 2018) amolyan , önleírásként". Ezekben a kontextusokban az NRM-tagok élnek a kifejezés szeparáló jelentéstartamával, amely elkülöníti mozgalmukat a kortárs vallási piac (Hamberg - Pettersson 2003, 124-154) hasonló típusú jelenségeitől és akonvencionális (történelmi) vallásoság intézményes formáitól is. Ebben a kontextusban a fogalom egyfajta felszabadító, erőt adó (empowering) aspektussalis rendelkezik, amely elsősorban pozitív felhangokat hordoz. Külön teret hoz létre a vallásosság egészében, amely elválasztja ezen mozgalmakat a régebbi - , elavultnak" vagy , kiüresedettnek" titulált - hasonló mozgalmaktól, egyházaktól. Az új terminus aláhúzza a mozgalmak egyediségét, hangsúlyozza a személyes ágencia fontosságát és a spirituális célok elérésének egy újabb módját. Külön nyomatékot helyez egyéni megvilágosodásra, önkiteljesedésre és a transzcendenssel való közvetlenebb kommunikációra, a létezés egy magasabb állapotát hirdetve. Mindezeken felül a terminus legitimálja a jelenség vallásos jellegét is, ezzel is erősítve a mozgalom létjogosultságát. AzNRM terminust alkalmazzák , kívülállók" is: atudományos életen kívüli, az új vallási mozgalmakkal szemben alapvetően elutasítóan fellépő csoportok.
