Oldal 144 [144]
OCR
142 Nemes Márk diskurzus egy olyan intellektuális cserefolyamat, amely az egész NRM jelenségcsoportot körbeöleli, folyamatos innovációra, kritikai önreflexióra és tudományos termelésre ösztönözve a résztvevő tudományágak képviselőit. Ennek révén olyan kurrens formálódó elméleti és gyakorlati diskurzus születik, amely módszereit, fókuszát és tematikus megközelítését tekintve is rendkívül sokféle és sokirányú. Az új vallási mozgalmakkal kapcsolatos kutatások és szakmai diskurzusa tehát - csakúgy, mint a vizsgált mozgalmak összessége - rendkívül sokféle (Hick 1981, 28-43). AZ ALAPATTITŰDÖK SOKFÉLESÉGE A kortárs vallási pluralizmus kérdéskörének egyik szerves részeként nem mindegy, hogy miképp gondolkodunk az új vallási mozgalmakról, valamint hogyan viszonyulunk a velük kapcsolatos diskurzusban résztvevő tudományterületek egyes téziseihez. Ezen tudományterületek különbségei nyilvánvalóak: mint látni fogjuk más célokkal, fókusszal és módszerrel vizsgálja az új vallási mozgalmak kérdését a pszichológia, amédiatudomány, a történelemtudomány, a filozófia és a szociológia és számos más tudományterület. Már vizsgálati attitűdöket tekintve egyfajta , sokféle sokféleséggel" találkozunk, amelynek számos rétege létezik. Egyrészt nem mindegy, hogy mely tudományterület eredményeit vizsgáljuk. Ezek alapvető eszköztára (gondoljunk csak a történelemtudomány archív kutatásaira, amédiatudomány online térvizsgálatára, vagy a biztonságtudomány és jogtudomány jogesetvizsgálati módszereire, vagy az antropológia terepmunkás, interjús eszközeire) eleve meghatározza a jelenség képét, ugyanakkor egyedül használva radikálisan leegyszerűsít egy amúgy sokdimenziós kérdéskört. Másodsorban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a diszciplínák és specializációk sajátos fókuszán túl sajátos tudománytörténeti paradigmáikkal és az ezeken alapuló belső perspektívatorzító hatásokkal is. A szektatudományok (angolul cultic studies), a teológia és hittudományok, a pszichológia és államtudományok eleve negatív alapattitűdje (melynek gyökerét ezen területek történelmében kell keresnünk) radiálisan különbözik az értéksemleges megközelítést megcélzó szociológiai, antropológiai alapokon nyugvó kutatásoktól. Mindezeken felül ugyanakkor léteznek olyan területek is, ahol a vallásszabadság hívószavait felhasználva apologetikus hangnemű eszmefuttatások születnek, melyek a cultic studies elutasító tükörképeként ellenpontjaként hasonlóan egydimenziósak és reduktívak. E kérdéskör harmadik rétegeként elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyünk az egyes tudományterületek között kialakuló eszmecserét, melynek oda-vissza
