Page 132 [132]
OCR
130 Figus-Illinyi Rita senkire, ezt önkéntesen, saját motivációból szükséges véghez vinni, ezáltal lesz képes a kapcsolati dinamikát, vagy a belső megéléseket valamely pólus felé elmozditani (Enright - Gassin - Wu 1992). A vallási hitek és gyakorlatok gyakran szolgálnak keretet és irányt az egyén számára a megbocsátás gyakorlásához. Vallási tanítások szerte a világon hangsúlyozzák a megbocsátás fontosságát és számos vallási közösségben a megbocsátásra való törekvés alapvető erkölcsi érték. A vallás által tanított irgalom és szeretet gyakran inspirációt nyújt az embereknek arra, hogy megbocsássanak másoknak még akkor is, ha ez kihívást jelent számukra. A vallási alapú megküzdés és a megbocsátás szorosan összefonódik és a vallási hitek és gyakorlatok sok esetben segíthetik az embereket abban, hogy megtalálják az erőforrásokat és a motivációt a megbocsátáshoz. Valamint megkönnyíthetik a megbocsátás folyamatät stresszhelyzetekben (Exline - Baumeister 2000). VALLÁSI ALAPÚ MEGKÜZDÉS Stresszhelyzetben számos ember a hitéhez fordul, biztonság keresés, kontroll megélés és értelemkeresés céljából (Pargament - Ano 20060). A leggyakrabban az emberek imádkozást, dicsőítést és társas támogatást használnak a szenvedéssel való megküzdés során (Pargament - Russell - Swank 2005). Tix és Frazier (1998) a vallási alapú megküzdést úgy határozta meg, mint , olyan kognitív vagy viselkedési technikák alkalmazása a stresszes életeseményekkel szemben, amelyek az egyén vallásából vagy spiritualitásából erednek" (Tix - Frazier 1998). A vallási alapú megküzdés sokszor az egyén vallásos hiedelemrendszeréből származik, ez segíti az értelemkeresést a stresszt okozó helyzetekben (Gall - Cornblat 2002). A vallási alapú megküzdés megkülönböztethető a megküzdés szekuláris formáitöl (Tarakeshwar - Pargament 2001). Előbbi ugyanis az értelemkeresés forrása lehet, amely a világi megküzdési stratégiákra kevéssé jellemző (Krause 1998). A vallási alapú megküzdés multidimenzionális. Terhelt időszakokban az embereket segíti az értelemkeresés, az érzelmi biztonság, a másokkal való intimitás megélésében, a kontroll gyakorlásban, spiritualitásban és fizikai egészségben (Ellison 1994). A multidimenzionalitással kapcsolatban azonban fontos megemlíteni, hogy számos vallási alapú megküzdési stratégia mérsékelten interkorrelál (Pargament et alii 1990). Ez azért fordul elő, mert az emberek ezeket a megküzdési formákat nem egymástól elkülönülten alkalmazzák, hanem kombinältan. Boudreaux és munkatársai úgy találták, hogy az emberek megkülönböztethetőek a tekintetben, ahogyan kombinálják a különböző vallási alapú megküzdési módokat, aszerint, hogy gyülekezethez tartoznak, vagy egyénileg gyakorolják hitüket (Boudreaux et alii 1995). A vallási alapú megküzdésnek az
