Oldal 115 [115]
OCR
A vallási pluralizmus társadalomlélektani vonatkozásai 113 A vizsgált újpogány szövegek sokaságában jelenik meg az a fajta gyanakvás, amely szerint külső erők (Habsburg és szovjet, újabban amerikai és Európai Uniós) elnyomása és összeesküvése áll a magyarság kudarcainak hátterében. Sajátos mozzanata a magyar ősvallást rekonstruálni kívánó csoportoknak, hogy miközben egyfelől az etnikai identitás felsőbbrendűségére épít, aközben erőteljes fenyegetésként jelölik a saját nemzeti csoporton belüli, azaz szintén magyar, de másként gondolkodók csoportjait is. Ennek az instabil, defenzív identitásnak a szinte egyenes következménye, hogy e mozgalmak vallási vezetői a politikai szélsőjobboldali pártokkal találták meg közös hangot, és egymást erősítve jelenítik meg a legkülönfélébb veszélyforrásokat. A más nemzeti vagy etnikai csoportoktól kezdve (zsidóság, cigányság, USA vagy éppen az EU) a más pártpreferenciákkal bíró csoportokon át (liberálisok, szocialisták stb.) egészen a más vallási tradíciókig bezárólag (pl. kereszténység) meglehetősen heterogén és széleskörű horizontját mutatják a fenyegetésnek. Ha mindezt a kortárs vallási pluralizmus adottságának, valamint a kollektív identitás sajátosságainak szemszögéből nézzük, akkor észrevehetővé válik az a kettős dinamika, amely egyfelől az , idegen" csoportoktól való elzárkózás, másfelől a , sokféleség korszakával" szembeni erőtérben formálódik. ÖSSZEFOGLALÁS Az előzőekből talán már látható, hogy a vallási pluralizmus társadalomlélektani vonatkozásainak és teljes ,anatómiájának" feltárása egyáltalán nem könnyű feladat. Az ehhez kapcsolódó szociálpszichológiai elméletek és az utóbbi évtizedek megannyi kutatása, amelyek az identitáskonstrukció folyamatát és a csoportközi konfliktusok mélyét igyekeznek megvilágítani, jóllehet egyre komplexebbé és részletgazdagabbá teszik a kortárs világ forgatagát, ugyanakkor újabb és újabb kérdéseket, lehetséges összefüggéseket és magyarázati potenciálokat vetnek fel ahumán- és társadalomtudományi diszkusszióban. A poszt (és újabban metajmodern világ értékpluralizmusának változása, a személyes identitás diverzifikálódásnak és a csoportszintű válaszreakciók eddig nem látott heterogenitásának időszakát éljük ugyan, azonban önmagában a tény, hogy adott kultúrkörben felbukkannak és elterjednek bizonyos korábban idegennek tekintett vallási tradíciók, nem magyarázza teljesen a fennálló vallási-társadalmi folyamatokat. Továbbmenve ezeknek a pontos értelmezéséhez alighanem a szociálpszichológiai modellek sem elengedőek. A hatalomstruktúrák átalakulása, a politikai ágencia instrumentalizálásra törekvő aktusai, a
