Oldal 109 [109]
OCR
A vallási pluralizmus társadalomlélektani vonatkozásai 107 A kollektív identitás vonatkozásai A kollektív identitás pszichológiai teoretikusai már nem az egyén közösséghez való tartozásának mikéntjét állítják a középpontba, hanem a társas identitáskonstrukció jellegzetességeit és tartalmi elemeit elemzik oly módon, hogy adott csoportok elbeszéléseiben tárják fel akülönböző mintázatokat. Az utóbbi évtizedekben lezajlott, kollektív érzelemkutatások és ezek eredményei rávilágítottak arra, hogy a saját csoport múltbeli eseményei jelentős hatással vannak a jelen percepciójára (pl. Wohl - Branscombe 2008) és viszont (pl. Roccas - Klar - Liviatan 2006). Egyszerűbben fogalmazva, ami a személyes identitáskonstrukció számára az egyéni múlt és élettörténet, az a társas önmeghatározás számára a csoporttörténet/történelem, illetve annak a közös interpretációja. Ehhez kapcsolódóan fontos továbbá hivatkozni arra is, hogy nemcsak a személyes élettörténet rendelkezik szubjektív jegyekkel, az utóbbi néhány évtizedben ugyanis hangsúlyossá vált mind a történettudományban, mind a szociálpszichológiában a történelem narratív szerveződésének gondolata, amelynek értelmezési keretében a történetíró nem pusztán adatokat mutat meg, hanem cselekményesít is. Ebben az értelemben tehát a történelem immár nemcsak események sorozataként értendő, hanem olyan elbeszélésként is, amely jelentéssel, egyben értékítéletekkel és érzelmekkel ruházza fel a tényeket (White 1997; Hull 1975; Gyáni 2000; László 2003). A kollektív identitás kutatói szerint ez az azért lényeges, mert a csoport múltbeli eseményeinek narratívumaiban megjelenő érzelmi mintázatok megtapadnak, azután pedig generációsan átadódnak és tartós érzelmi irányultság hordozóivá válnak a társas önazonosságban. Így tehát ezek a sémák kumulált módon jelenítik meg azokat az reakciókat, amelyet a csoport tagjai magukra vonatkoztatnak, illetve amelyeket más csoportok irányában képviselnek. Mindez egy csoport életében egyfelől a bekövetkező események kollektív értelmezési stratégiáinak alapját képezheti, másfelől nemcsak diszkurzív, de akár cselekvéses módon is tartalmazzák az élményhez kapcsolódó érzelmi és értékelői attitűdöket (vö. pl. Brewer 1999; Bar-Tal 2000; Roccas et al. 2006; Wohl - Branscombe 2008; László 2012; Fülöp —- Kővágó 2018). Összességében tehát mivel egy csoport kollektív identitásának esetében egyaránt jelentős nyomatékot kapnak az adott csoport kollektív emlékei, az emlékekhez köthető interpretáció oksági koherenciája és az érzelmi tartalmak, így az identitásmintázatok jelentősége a csoportközi viszonyok témáján belül is igen lényeges szerepet játszhat.
