Oldal 108 [108]
OCR
106 Szilárdi Réka kívül van valamilyen szellemi, metafizikai valóság, tulajdonképpen teljesen felül tudja írni a résztvevők közötti hitbeli eltéréseket. A fesztiválon nyoma sincs az eltérő igazságok miatti konfliktusoknak. A résztvevők az ősmagyar táltos dobolástól a jógasátrakig, a transzgyógyítástól a buddhista meditációig bármiben elmélyülhetnek, az egymástól radikálisan távol eső vallási tradíciók, spirituális előadók heterogenitása nem hogy hátrány, hanem mindenképpen előnyként mutatkozik az odalátogatók számára a kérdőívek és interjúk szerint. Úgy tűnik tehát, hogy létezik egy olyan populáció, amely a poszt- és metamodern töredezettségre válaszul olyan vallási identitást alakít ki, amelyben a pluralizmus érték, a nyitottság világosan ellentételeződik azzal a zártsággal, amely elsősorban a történelmi egyházak tanításait jelenti. Ez a privát vallási pluralizmus úgy válhat az identitás-konzisztenciájának megőrzőjévé, hogy együttesen kerül kulcspozícióba a zárt dogmatikai rendszerek elutasítása és maga a keresés élménye az egyén vallási önmeghatározásában. Mindez pedig egyfelől magyarázza azt, hogy az önmagát spirituálisnak valló szubjektum univerzumában egymásnak akár ellentmondó világmagyarázati elemek kerülnek egy platformra, másfelől pedig érthetővé teszi azt, hogy az egyén hogyan tud konszenzusos kapcsolatra lépni a közeg vallásilag eltérő többi tagjával is. CSOPORT ÉS PLURALIZMUS A vallási identitás csoportszintű folyamatainak megragadásához a társas identifikáció elméletei, illetve a csoportközi viszonyok témakörei nyújtják a kiindulópontokat. Mind a saját csoport felé tanúsított elfogultság, mind az ingroup-outgroup érzelmi mintázatainak empirikus kutatásai az utóbbi évtizedekben - a társadalmi együttélés konfliktusainak köszönhetően- jelentősen megnövekedtek. Ebben a tekintetben számtalan példa kínálkozhat elemzésre a globális értékpluralizmusból eredő konfliktusos helyzetektől (vallás és erőszak) az együttműködésekig (vallás és kooperáció) bezárólag. A jelen fejezet mindezek közül egyfelől a kollektív önmeghatározás fogalmát, az ehhez kapcsolódó elméleteket és felismeréseket tárgyalja, ezt követően pedig egyetlen példát ismertet részletesebben: az identitásfenyegetettség és vallási önmeghatározás esettanulmányát.
