Oldal 87 [87]
OCR
A vallási sokféleség hatása a regionális fejlődésre Közép-Európában 85 3. ábra. Az imádkozás gyakoriságának hatása az egy főre jutó GDP-re Egy főre juró váráslóerőparitáson mért GDP © Observed 40000 007 E Exponential 30000,00- o 10000 ,00-| we T T T T T T 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 Milyen gyakran imádkozik szertartáson kívül? (1-7, 1=soha, 7=naponta) Forräs: Balassa 2020, 106. A furcsa kettősség a térségre vonatkozó Pew kutatás (2017) megállapításait húzza alá. Eszerint Közép- és Kelet-Európára személyes hit és felekezethez tartozás jellemző, melynek jelentős nemzeti identitásfenntartó szerepe is van, ugyanakkor a hitgyakorlat valós értékei (templomba járás és szertartáson kívüli imádkozás) a térség egészére nézve alacsony szinten vannak. Így fordulhat elő, hogy az önmagukat szubjektíve vallásosnak tartók, akik önazonosságában fontos szerepet tölt be a vallásosság, a hétköznapok szintjén kevésbé élik meg hitüket és így a GDP-vel mért összefüggés is ellentétesen alakult. A VALLÁS KÖZVETETT GAZDASÁGI HATÁSAI A könnyen számszerűsíthető magánjavak, tárgyi eszközök, infrastruktúra megléte mellett részben vagy egészben immateriális természetű javak is befolyásolják egy régió fejlődését. Az endogén fejlődéselmélet szerint egy terület tőkéjét a tárgyiasult javak mellett nagyban meghatározza a humán tőke (vállalkozókészség, kreativitás, know-how), a kapcsolati tőke (kooperációs képesség és kollektív kompentenciák), valamint a társadalmi tőke (intézményi berendezkedés, értékek, bizalom, reputáció, önkéntesség) minősége. Utóbbiakat habár nehéz számszerűsíteni és mérni, esettanulmányok sora azt igazolja, hogy
