OCR
A vallási sokféleség hatása a regionális fejlődésre Közép-Európában 79 Oroszország 34 62 +28 2 5 +3 44 77 +33 Romania 94 98 +4 19 28 +9 94 98 +4 Bulgaria 34 74 +40 6 6 0 40 75 +35 Forrás: EVS 1990 és 2008, WVS 1990 adatai alapján Rosta 2019, 799. A tanulmány összegző bekezdése (Rosta 2019, 800-801) tűpontosan írja le az általam is vizsgált régió elmúlt évtizedes vallási folyamatait, így azt szó szerint közlöm. , A volt keleti blokkban szekularizációs és deszekularizációs folyamatokis tapasztalhatók. Szembetűnő, hogy a vallásosság emelkedésének mértéke a vallásgyakorlat mutatóinak esetében a legkisebb. Sokkal erőteljesebb a meggyőződés (istenhit), valamint a vallási identitást leginkább kifejező vallási hovatartozás esetében. Az is megfontolandó, hogy noha első látásra a vallási piac elmélete megmagyarázhatja a szabaddá vált piacon a vallás erősödését, közelebbről szemlélve mégsem arról van szó, hogy az egymással versenyző vallási közösségek miatt virágzik ki a vallásos táj, hiszen a legjelentősebb emelkedés az erősen vallási monopóliumon alapuló, és ezt megőrizni is szándékozó ortodox országokban mutatkozik. Itt feltehetőleg sokkal inkább a vallási és a nemzeti identitás közös erősödéséről van szó 1990 után." VALLÁSI DIVERZITÁS KÖZÉP-EURÓPÁBAN Doktori értekezésemben egy szűkebb térségen, Közép-Európa hét országában — Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia - vizsgáltam a hitgyakorlás és a gazdasági-társadalmi fejlettség kapcsolatát. Gazdasági szempontból a vallási diverzitás vizsgálatának fontosságát már a modern közgazdaságtudomány atyja legitimálta. Adam Smith ugyanis a vallási tevékenységre mint racionális választásra tekintett, a vallási felekezeteket pedig egy piac kínálati oldalának képviselőiként értelmezte. Művében egyetlen államvallás felemelkedése helyett a plurális felekezeti térkép jótékony társadalmi hatásai mellett érvelt, érintve az egyházfinanszírozás kérdésétis. Munkájából kiindulva a vallásgazdaságtan kutatói (Stark - lannaccone 1994; McCleary 2011) a vallási diverzitásra a személyes vallási mutatók egyik legfontosabb inputjaként tekintenek. A fentiek nyomán az alábbi hipotézist fogalmaztam meg: A vizsgált régió vallási pluralizmusa meghatározza az ott élők templomlátogatási gyakoriságát." : A hipotézis általános megfogalmazásának hátterében (, van kapcsolat") az egymásnak ellentmondó irodalmi feltevések, empirikus eredmények állnak (lásd 3. fejezet). Ennek fényében a kapcsolat irányát nem, csupán annak meglétét tudtam előzetesen feltételezni.