Oldal 77 [77]
OCR
A vallási sokféleség hatása a regionális fejlődésre Közép-Európában 75 A 21. század fordulóján többen az felvilágosodás megtorpanásáról, egyfajta vallási fellendülésről beszélnek (Békefy 2015, 221). A deszekularizációs elmélet furcsasága, hogy 1999-ben ugyanaz a Berger fogalmazta meg, aki néhány évtizeddel korábban azt prognosztizálta, hogy a harmadik évezred elejére a vallásos hívők eltűnnek majd a szekuláris kultúrában (Berger 1969). Berger, saját elmondása szerint, az empirikus tények? ismeretében revideálta korábbi elméletét. Aktuális megállapítása, hogy a modernitás nem szükségszerűen járul hozzá a szekularizációhoz, csupán pluralizmust teremt, így a modern társadalomban különböző világnézetek és értékrendszerek élnek egyidejűleg egymás mellett (Ihuswaldner 2014, 16). Berger és szerzőtársa Amerika, illetve Nyugat-Európa vallásossága között a legnagyobb különbséget a történelmi gyökerekben látja (Berger - Davie 2008). Amíg Európában a legtöbb vallási felekezet - legyen az katolikus, protestáns vagy ortodox - valahol államvallásként működött, addig az Egyesült Államokat a vallási tolerancia és pluralizmus alapjaira építették. Így nem állhatott fenn az a szituáció, hogy az állammal szembehelyezkedő lakosság az állam által fenntartott vallással is összetűzésbe kerüljön. A szekularizáció és a modernizálódás kapcsolatáról Máté-Tóth András (2014, 56) is hasonlóképp vall: az országos vallási mutatók alakulásában , nem annyira a modernitás foka, hanem inkább az egyház, az állam, a nemzet és a civil társadalom viszonyrendszere a magas magyarázó erővel bíró faktor". Abban az esetben, ha a vallás nemzeti identitásképző ereje is érvényesül, Robert N. Bellah (1967) nyomán civil vallásról beszélhetünk. Az Amerikai Egyesült Államokra vonatkoztatott elmélet szerint a vallás hitek, szokások és jelképek együttes rendszere, mely transzcendens alapon határozza meg a nemzeti identitást. Ez a fajta vallási orientáció , a közösség, a közéleti erkölcs, az állampolgári kötelesség és a társadalmi elkötelezettség értékeit hangsúlyozza, miközben kevéssé foglalkozik az egyéni hit, a lelki élet, a testvéri szeretet és az isteni megváltás hagyományos keresztény kérdéseivel" (Pintér 2014, 7). Mindez tehát a vallás kulturális, identitás-fenntartó szerepére hívja fel a figyelmet (Tomka - Szilárdi 2016). John A. Coleman (1970, 69-76) a nemzeti civil vallás három típusát különbözteti meg: 1. az egyházi alapon nyugvó, államot legitimáló vallást (pl. Görögország), 2. a világi nacionalizmust (a Szovjetunió ateista kultusza) és a 3. teljesen differenciálódott civil vallást (USA). Hasonló tipizálással találkozhatunk az olasz Silvio Ferrari (2010) tanulmányában is. Hankiss Elemér (1991) nemzetvallásnak nevezi azt a közéleti szinten meg2 A 20. század elején, az úgynevezett , Azusa utcai ébredés"-sel induló pünkösdi kereszténység a Pew Research kutatásai alapján jelenleg világszerte több mint 600 millió hívőt számlál (Pew 2006). A pünkösdi mozgalom növekedési üteme Berger szerint a történelemben korábban nem tapasztalt mértéket ölt, ami tézisének újragondolására késztette (interjú Peter L. Bergerrel: Ihuswaldner 2014).
